„Tele volt jóindulattal, udvarlással” – Jeszenszky Géza Pressman fenyegetéséről (VIDEÓ)

Nyitókép: Jeszenszky Géza (Földházi Árpád/Mandiner)

***

A Mandiner is megírta korábban, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából mondott néhány napja beszédet a CEU-n, de a felszólalás leginkább arról szólt, hogy a progresszív irányzat által irányított amerikai külügy mivel elégedetlen Magyarország tekintetében.

A beszédben a diplomata kiemelte, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik a NATO-ban, és azt is mondta, Washington kész normalizálni az elmérgesedett magyar–amerikai viszonyt, azonban „ilyen hajlandóságot a magyar kormánytól nem látni”. A magyar Külügyminisztérium reakciója szerint 

Minderre az ATV Voks 2024 című műsorában Jeszenszky Géza is reagált. Az egykori külügyminisztert és amerikai nagykövetet először Orbán Viktor ünnepi beszédéről kérdezték, amelyben a riporter szerint sok külpolitikai elem is volt, például, hogy „el kell foglalni Brüsszelt, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az EU-t. A Helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék”.

Erre Jeszenszky azt válaszolta, hogy „Brüsszel egy város. Nem tudom, a magyar hadsereget arra képezzük-e ki, hogy elfoglalja. A masírozás pedig nagyon militarista szöveg, egy politikustól mást várnék. Mindenkinek lehetnek kifogásai az EU-val és intézkedéseivel szemben, de a részei vagyunk, és csupa jót kapunk onnan. Még azok az intézkedések is, amelyeket egyesek szerint ránk akarnak erőltetni, például a környezetvédelemmel vagy az utak, hidak terhelésével kapcsolatosak, mind hasznosak.”

Ezután a jogállamiság, Magyarország szuverenitásának és annak megvédése kérdése került szóba. A volt nagykövet úgy vélekedett, hogy

Amikor azt hallom, hogy az új Moszkva, történészként és kortársként, aki túl sokáig élt egy szabadság nélküli világban, is nagyon tiltakozom.”

Pressman beszédéről azt mondta: „Egy bírálaton soha nem megsértődni kell, hanem megnézni, mi benne a valóságtartalom. Én úgy tapasztaltam, nemcsak most, Pressman beszédében, hanem sok más kritikában is, hogy a legtöbb részük megalapozott. Ami meg nem, arról beszélgessünk, vitázzunk. Az amerikai nagykövet is a dialógus hiányát kérte számon. Ez a beszéd nem ultimátum volt, hanem jóindulat volt benne.”

Hozzátette, egyébként egyáltalán nem tartja helytelennek, hogy egy kormány pártszimpátiák, világnézeti-politikai érdekek alapján elmondja a véleményét, pláne mert ezzel úgysem lehet más országok választóinak milliót befolyásolni.

Pressman azt is mondta, „lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni a mostani USA-kormány leköszönését, 

Jeszenszky ezt nem értékeli nyílt fenyegetésnek, úgy véli, az amerikai nagykövet csak visszadobja a labdát azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nyíltan Trump visszatérésére vár.

„Pedig a Biden-kormány az elején nem volt elzárkózó, Magyarország volt az, amelyik a legellenségesebb hangot ütötte meg már a választásokkor is a mostani amerikai elnökkel szemben. Ez nem jó politika, hazárdjáték, egy vasat tartani a tűzben kettő helyett. Ugyanakkor az USA el fogja fogadni, amit a magyar választók döntenek majd. Lehet, hogy nem örül, de az más kérdés.”

Az amerikai nagykövet azon felvetése, hogy Magyarország egyre jobban elszigetelődik a NATO-tól, sőt, a NATO kerüli Magyarországot, Jeszenszky szerint teljesen logikus.

„Egy olyan országban, amelyik nyíltan az oroszoknak drukkol a háborúban – ahogy Pressman mondta nagyon jól, az azonnali béke, amit hangoztatunk, az a jelenlegi helyzetben, pláne, hogy Ukrajna nem kap további támogatást, kapitulációt jelentene, vagyis Ukrajnát vereségét – hogyan lehetne megbízni? Éppen a háborúval kapcsolatos magyar magatartás, amelyben a NATO egységesebb, mint valaha  a hidegháború óta, mint valaha, mi vagyunk a fekete bárány. És hogy Magyarország a NATO bővítését akadályozta, különösen a svédekét, ami csak erősíti a szervezetet, minderre rátesz még egy lapáttal.”

Pressman ezzel kapcsolatos szavait azonban szintén nem fenyegetésként, hanem jóhiszemű figyelmeztetésként értékelte.

„Amerika kész bármikor új lapot nyitni, ez csak a magyar kormányon múlik. 

hiszen a politikus az amerikai függetlenségi háborúban való magyar részvételről, Kossuth Lincolnra gyakorolt hatásáról és a magyar Nobel-díjasokról, azaz Amerika és Magyarország kapcsolatának rengeteget pozitívuméról is megemlékezett" – summázta Jeszenszky Géza.