A Semmelweis Egyetem adjunktusa fontos részletekre mutatott rá.
Nyitókép: Krizsán Csaba, MTI
A húsvét előtti időszakban felkapott téma a böjtölés, de az élettani hatások vitatottak – írja a vg. A portál a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusával, dr. Leiszter Katalinnal járta körbe a témát.
A gasztroenterológus kiemelte, a böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A legtöbbet kutatott böjtformák azok, amelyek egy napon belül bizonyos idősávra korlátozzák a táplálkozást. Legelterjedtebb a 16/8-asnak hívott böjt, amelynek során 8 órás a táplálkozási időablak, például délelőtt 10-től este 18 óráig.
„Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet” – mondta a lapnak a dr. Leiszter Katalin.
A sanghaji Csiao Tung Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták. A kutatók arra jutottak, hogy rövid távon javulás mutatkozhat a vérnyomás, a vércukor-, valamint koleszterinszint kapcsán, azonban a hosszú távú hatások vitathatók, sőt, inkább negatívak.
A kutatócsoport 20 ezer felnőtt által kitöltött kérdőívekből dolgozott. A résztvevőknek 2003 és 2018 között évente kellett beszolgáltatniuk adatokat az étkezési szokásaikról – a kutatók ezeket vetették most össze az amerikai járványügyi központ 2003 és 2019 közötti halálozási adataival, írja a vg.
Az eredmény szerint
akik a 8 órás napi időablakba szorították a táplálkozásukat, nem éltek tovább, mint mások, sőt, 91 százalékkal nagyobb arányban haltak meg szívproblémák következtében.
Jo Ann Carson, az Amerikai Szívszövetség korábbi táplálkozástudományi vezetője egy fontos részletre hívta fel a figyelmet, miszerint arról nincs információ, hogy a vizsgálati alanyok milyen minőségű élelmiszereket fogyasztottak. Márpedig ennek jelentős hatása lehetett az eredményekre és így a levont következtetésekre is. Carson azt tanácsolja, hogy mindenki igyekezzen szívbarát étrendet folytatni, függetlenül attól, hogy a nap mely szakában táplálkozik, ha pedig időszakos böjtölésre adná a fejét, előtte egyeztessen az orvosával.
A Semmelweis Egyetem adjunktusa szerint
a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek.
Továbbá hatványozottan ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal a böjt megkezdése előtt számos alapbetegség: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.
Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni – ovlasható a vg-n.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
Van, hogy az út a Nyírségből a csillagok közé vezet. Erre Magyarországon két példa is van: Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok. Utóbbi 45 év után, 2025 nyarán 20 napot töltött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Hazatérése óta pedig tartalékosával járja az országot, és azt az üzenetet közvetíti, hogy lehetetlen nem létezik!
A digitális böjt végén készített mérési eredmények minden várakozást felülmúltak.
Magyar Péter somlóvásárhelyi rendezvényén alig pár tucatnyi embert látni csak a felvételen.
Miért érdemes óvatosnak lenni vele?
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
