Most akkor egészséges vagy sem a drasztikus böjt? Szakértő válaszol!

Nyitókép: Krizsán Csaba, MTI

A húsvét előtti időszakban felkapott téma a böjtölés, de az élettani hatások vitatottak – írja a vg. A portál a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusával, dr. Leiszter Katalinnal járta körbe a témát.

A gasztroenterológus kiemelte, a böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A legtöbbet kutatott böjtformák azok, amelyek egy napon belül bizonyos idősávra korlátozzák a táplálkozást. Legelterjedtebb a 16/8-asnak hívott böjt, amelynek során 8 órás a táplálkozási időablak, például délelőtt 10-től este 18 óráig.

 A sanghaji Csiao Tung Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták. A kutatók arra jutottak, hogy rövid távon javulás mutatkozhat a vérnyomás, a vércukor-, valamint koleszterinszint kapcsán, azonban a hosszú távú hatások vitathatók, sőt, inkább negatívak.

A kutatócsoport 20 ezer felnőtt által kitöltött kérdőívekből dolgozott. A résztvevőknek 2003 és 2018 között évente kellett beszolgáltatniuk adatokat az étkezési szokásaikról – a kutatók ezeket vetették most össze az amerikai járványügyi központ 2003 és 2019 közötti halálozási adataival, írja a vg.

Az eredmény szerint

Jo Ann Carson, az Amerikai Szívszövetség korábbi táplálkozástudományi vezetője egy fontos részletre hívta fel a figyelmet, miszerint arról nincs információ, hogy a vizsgálati alanyok milyen minőségű élelmiszereket fogyasztottak. Márpedig ennek jelentős hatása lehetett az eredményekre és így a levont következtetésekre is. Carson azt tanácsolja, hogy mindenki igyekezzen szívbarát étrendet folytatni, függetlenül attól, hogy a nap mely szakában táplálkozik, ha pedig időszakos böjtölésre adná a fejét, előtte egyeztessen az orvosával.

A Semmelweis Egyetem adjunktusa szerint

Továbbá hatványozottan ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal a böjt megkezdése előtt számos alapbetegség: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni – ovlasható a vg-n.