A gasztroenterológus kiemelte, a böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A legtöbbet kutatott böjtformák azok, amelyek egy napon belül bizonyos idősávra korlátozzák a táplálkozást. Legelterjedtebb a 16/8-asnak hívott böjt, amelynek során 8 órás a táplálkozási időablak, például délelőtt 10-től este 18 óráig.
„Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet” – mondta a lapnak a dr. Leiszter Katalin.
A sanghaji Csiao Tung Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták. A kutatók arra jutottak, hogy rövid távon javulás mutatkozhat a vérnyomás, a vércukor-, valamint koleszterinszint kapcsán, azonban a hosszú távú hatások vitathatók, sőt, inkább negatívak.