Mire jutott a KSH?
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a családok költésének legnagyobb részét kitevő élelmiszerek ára összességében 3,6 százalékkal drágult egy év alatt. Az üzletekben kapható termékek árainak részletes elemzéséből azonban kiderül, a legtöbb háztartás ma jóval kevesebb pénzt hagy az üzletekben a nagybevásárlás alkalmával.
Noha a legkeresettebb élelmiszerek ára jóval alacsonyabb, mint egy éve, amikor a legmagasabbak voltak az árak, a tisztálkodáshoz, vagy az állattarttáshoz kapcsolódó költségek meghaladják a 2023-as árszintet. A következő hónapokban az árak változása már inkább a közepes- és magasabb jövedelműeket érinti, míg az alapvető élelmiszerek szinte biztos, hogy nem drágulnak.
Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi árszínvonalra kell berendezkednünk 2024-ben, ha nem történik olyan rendkívüli, világgazdaságot érintő esemény, mint 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése, vagy korábban a Covid-19 járvány.
A két évvel ezelőtti árszint ugyanakkor már biztosan nem tér vissza, vagyis a szomszédunkban dúló háborúval és a rekordokat megdöntő inflációval terhelt évek hatása velünk marad: 2022 januárjához képest átlagosan 30-50 százalékkal drágább a legtöbb termék és szolgáltatás.
Mutatjuk, minek az ára változott a legtöbbet
Noha 2023-ban még sorra döntött rekordot az infláció, valójában tavaly januárban volt a legdrágább az élet Magyarországon, az év második hónapja óta pedig folyamatosan mérséklődnek a bevásárlás költségei.
A 2022-ben a világpiacon kitört pánik és az ennek hatására szélsőségesen felgyorsuló, több élelmiszernél közel 100 százalékos drágulást okozó hatások hónapok óta megszűntek. Az áremelkedés legjobban a trappista sajtot érintette, tavaly januárban dupla annyiba került, mint a megelőző évben. Éppen ezért egy év alatt ennek a széles körben fogyasztott élelmiszernek csökkent legnagyobb mértékben az ára, de a többi tejterméknél is jelentős korrekciót tapasztalhatnak a vásárlók. Egy év alatt
- a trappista sajt ára 37 százalékkal mérséklődött.
- A tejföl 22,5 százalékkal,
- az ESL tejek 16-18 százalékkal,
- a vaj és a sertészsír 20-25 százalékkal,
- a tavaly még árstopos étolaj 13 százalékkal,
- a margarin 5 százalékkal kerül kevesebbe, mint tavaly év elején.
Az árcsökkenés már érdemben érzékelhető volt a tavalyi év közepére, de év végén azoknak az élelmiszereknek az ára is csökkenni kezdett, amelyek ára nem változott olyan szélsőséges mértékben, mint a tejtermékeké. Idetartoznak a húsfélék és a felvágottak:
- a pulykamellfilé 15 százalékkal,
- a téliszalámi 11,5 százalékkal,
- a csirkecomb 8 százalékkal,
- a szárazkolbász pedig 6 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.
A korábban árstopos csirkemell ára mérsékelten emelkedett, 8 százalékkal, míg az elmúlt években rendkívül nyomott árú, majd hatósági árral védett sertéscomb drágult jelentősebben, 17 százalékkal. Ennek oka a hatósági ár megszüntetése.