A tavalyi évvel magunk mögött hagytuk az inflációt is, az árak csökkenése pedig – ha az eddigieknél lassabban is – az év elején is folytatódhat. Az alapvető élelmiszerek ára aligha emelkedik jelentősen 2024-ben, de azért más a drágulás is velünk marad.
Az év első hónapjára összeomlott az infláció – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A fogyasztói árak 3,8 százalékkal nőttek 2023 januárjához képest, vagyis teljesült a kormány célja, mivel a következő hónapokban sem várható, hogy ismét meglóduljanak az árak.
Ezt is ajánljuk a témában
Olcsóbb lett az energia a 2023. januári árszinthez képest, az élelmiszerek pedig átlagosan csak 3,6 százalékkal drágultak egy év alatt. Így a 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben csupán 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció üteme. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint költségoldalról nem várható nyomás, nem fenyeget az infláció ismételt felpattanása.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a családok költésének legnagyobb részét kitevő élelmiszerek ára összességében 3,6 százalékkal drágult egy év alatt. Az üzletekben kapható termékek árainak részletes elemzéséből azonban kiderül, a legtöbb háztartás ma jóval kevesebb pénzt hagy az üzletekben a nagybevásárlás alkalmával.
Noha a legkeresettebb élelmiszerek ára jóval alacsonyabb, mint egy éve, amikor a legmagasabbak voltak az árak, a tisztálkodáshoz, vagy az állattarttáshoz kapcsolódó költségek meghaladják a 2023-as árszintet. A következő hónapokban az árak változása már inkább a közepes- és magasabb jövedelműeket érinti, míg az alapvető élelmiszerek szinte biztos, hogy nem drágulnak.
Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi árszínvonalra kell berendezkednünk 2024-ben, ha nem történik olyan rendkívüli, világgazdaságot érintő esemény, mint 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése, vagy korábban a Covid-19 járvány.
A két évvel ezelőtti árszint ugyanakkor már biztosan nem tér vissza, vagyis a szomszédunkban dúló háborúval és a rekordokat megdöntő inflációval terhelt évek hatása velünk marad: 2022 januárjához képest átlagosan 30-50 százalékkal drágább a legtöbb termék és szolgáltatás.
Noha 2023-ban még sorra döntött rekordot az infláció, valójában tavaly januárban volt a legdrágább az élet Magyarországon, az év második hónapja óta pedig folyamatosan mérséklődnek a bevásárlás költségei.
A 2022-ben a világpiacon kitört pánik és az ennek hatására szélsőségesen felgyorsuló, több élelmiszernél közel 100 százalékos drágulást okozó hatások hónapok óta megszűntek. Az áremelkedés legjobban a trappista sajtot érintette, tavaly januárban dupla annyiba került, mint a megelőző évben. Éppen ezért egy év alatt ennek a széles körben fogyasztott élelmiszernek csökkent legnagyobb mértékben az ára, de a többi tejterméknél is jelentős korrekciót tapasztalhatnak a vásárlók. Egy év alatt
Az árcsökkenés már érdemben érzékelhető volt a tavalyi év közepére, de év végén azoknak az élelmiszereknek az ára is csökkenni kezdett, amelyek ára nem változott olyan szélsőséges mértékben, mint a tejtermékeké. Idetartoznak a húsfélék és a felvágottak:
A korábban árstopos csirkemell ára mérsékelten emelkedett, 8 százalékkal, míg az elmúlt években rendkívül nyomott árú, majd hatósági árral védett sertéscomb drágult jelentősebben, 17 százalékkal. Ennek oka a hatósági ár megszüntetése.
A sütéshez, főzéshez nélkülözhetetlen alapanyagok, szárazélelmiszerek ára is jelentősen csökkent: a lisztek és a tésztafélék 20-30 százalékkal lettek olcsóbbak. A kenyerek és más sütőipari termékek árának megmagyarázhatatlan, közel 100 százalékos emelkedése és tartósan magas árszínvonala is megtört, ám a 10-20 százalékos csökkenés ebben a kategóriában közel sem mondható érdeminek.
Noha a legtöbb keresett élelmiszer és alapanyag jóval olcsóbb lett, az áremelkedés is velünk maradt:
a cukor ára egy év alatt 40-50 százalékkal ugrott meg.
Ennek hatására drágultak az érdességek és az üdítők, de lassabban mérséklődik a már említett sütőipari élelmiszerek ára is. A brutális áremelkedés tisztán világpiaci okokra vezethető vissza és az időjárás okolható. A cukor árát a nagy cukortermő vidékekre kiadott termés-előrejelzések mozgatják. Az El Niño hatás visszatérésével Brazília cukornád ültetvényeit szélsőséges időjárási, elsősorban aszály fenyegeti, és a borús várakozások mindenhol jelentősen megdrágították a cukorfélék felvásárlási árát.
A többi élelmiszernél az árcsökkenést is részben a világpiaci árak mérséklődése okozta. Egyrészt elmúlt az orosz-ukrán háború miatt kialakult globális pánikhangulat, másrészt a magyar üzletekben az online árfigyelő tavalyi indulása nagyobb versenyre, önkéntes árcsökkentésre kényszerítette a nagy üzletláncokat.
Az élelmiszerek, elsősorban az állati termékek árának visszaesése a gabonafélékre vezethető vissza, így a jóval mérsékeltebb takarmányárakra. Minden élelmiszer előállítási költsége csökkent emellett azzal, hogy a szélsőségesen megugró energiaárak hosszú ideje stabilizálódtak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) globális árakra vonatkozó elemzése azt mutatja, hogy az árcsökkenés még most is tart, ám a fogyasztói árakban az 1-3 százalékos árváltozás egyik kategóriában sem lesz érezhető. A cukor ára a várakozások szerint lassan, de egyre gyorsabb ütemben mérséklődhet a második negyedévtől.
Az élelmiszerek áresése azért kiemelten fontos, mert a háztartások jövedelmük legnagyobb részét az élelmiszerüzletekben költik el. Ez fokozottan igaz az alacsony jövedelmű háztartásokra. A drogériákban ugyanakkor továbbra is az árak emelkedésével szembesülhetnek a fogyasztók. Egy év alatt
A szolgáltatások ára összességében 10,4 százalékkal drágábbak, mint tavaly év elején. Ezen belül
Az ország- és vármegyebérletek bevezetésének köszönhetően a munkába és iskolába járás költsége közel negyedével, 21,7százalékkal olcsóbb lett. Jelentősen mérséklődött a gáz, az áram és a tűzifa fogyasztói ára is.
Márciustól ugyanakkor több szolgáltatás ára megugrik: az internet és telefonszolgáltatás díja mindegyik országos szolgáltatónál 15 százalékkal emelkedik, ezzel igazítva a díjakat a tavalyi 17,8 százalékos inflációhoz. A bankok és a biztosítók is árat emeltek, és a legtöbb szolgáltatás díja várhatóan a nyári hónapokig még valamelyest nőhet.
Noha az árak mindkét irányba elmozdulnak a következő hónapokban, arra semmi jel sem utal, hogy a 2022-höz és 2023-hoz hasonló szélsőséges ingadozások visszatérnek. A hazai üzletek áraira a közel-keleti konfliktusok nincsenek érdemi hatással.
A kormány és az elemzők ugyanakkor azt várják, hogy a reálbérek egyre gyorsabb ütemben nőnek 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy teljesülhet a bérek 5-6 százalékos átlagos vásárlóerő-növekedése már ebben az évben. A további árcsökkenésnél a fizetésemelések hatása sokkal kedvezőbb, mind a nemzetgazdaság, mind a háztartások szempontjából.
A makrogazdasági előrejelzések szerint idén helyreáll a belső fogyasztás, a hazai piacra termelő vállalkozások is túljutnak az elmúlt két év nehézségein. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérjen a kormány által várt 4 százalékos éves GDP növekedés.
Éppen ezért a bérek emelése és az árak csökkentése éppen úgy érdeke a gyártóknak és a kereskedőknek, mint az embereknek.
Nyitókép: Pixabay
Egy átlagos német havonta 804 eurót, azaz több mint 300 ezer forintot költ lakbérre. Ez a fizetésének közel 40 százaléka.
Az Euractiv már a következményekről találgat.
Hamarosan 10 százalék lesz a 129-ből.
A kormány szerint az árrés-szabályozás akár 2 százalékponttal is mérsékelheti az élelmiszer-inflációt.
„Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be a miniszterelnök kedden egy rövid videóban. De mit is jelent ez pontosan? Illetve, milyen hatással lesz az áruházláncokra és a háztartásokra? Utánajártunk!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint például a kormánynak még számos kérdést meg kell válaszolnia a legfrissebb gazdasági intézkedéssel kapcsolatban.
Magyar nyelven folyt a társalgás a Liverpool labdarúgója és a játékvezető között.
Ott volt a lehetőség a TISZA Párt elnöke előtt, de ő nem élt vele.
