- a lakbér 13,9 százalékkal,
- a járműjavítás és -karbantartás 11,9 százalékkal,
- az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3 százalékkal,
- a sport- és múzeumi belépők 10,9 százalékkal,
- az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult.
Az ország- és vármegyebérletek bevezetésének köszönhetően a munkába és iskolába járás költsége közel negyedével, 21,7százalékkal olcsóbb lett. Jelentősen mérséklődött a gáz, az áram és a tűzifa fogyasztói ára is.
Márciustól ugyanakkor több szolgáltatás ára megugrik: az internet és telefonszolgáltatás díja mindegyik országos szolgáltatónál 15 százalékkal emelkedik, ezzel igazítva a díjakat a tavalyi 17,8 százalékos inflációhoz. A bankok és a biztosítók is árat emeltek, és a legtöbb szolgáltatás díja várhatóan a nyári hónapokig még valamelyest nőhet.
Az árcsökkenés helyett a fizetésemelés növeli az életszínvonalat
Noha az árak mindkét irányba elmozdulnak a következő hónapokban, arra semmi jel sem utal, hogy a 2022-höz és 2023-hoz hasonló szélsőséges ingadozások visszatérnek. A hazai üzletek áraira a közel-keleti konfliktusok nincsenek érdemi hatással.
A kormány és az elemzők ugyanakkor azt várják, hogy a reálbérek egyre gyorsabb ütemben nőnek 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy teljesülhet a bérek 5-6 százalékos átlagos vásárlóerő-növekedése már ebben az évben. A további árcsökkenésnél a fizetésemelések hatása sokkal kedvezőbb, mind a nemzetgazdaság, mind a háztartások szempontjából.
A makrogazdasági előrejelzések szerint idén helyreáll a belső fogyasztás, a hazai piacra termelő vállalkozások is túljutnak az elmúlt két év nehézségein. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérjen a kormány által várt 4 százalékos éves GDP növekedés.
Éppen ezért a bérek emelése és az árak csökkentése éppen úgy érdeke a gyártóknak és a kereskedőknek, mint az embereknek.
Nyitókép: Pixabay