A budapestiek messzire zavarnák Orbánt. Talán

„Mostanában kiéleződött, vagy legalábbis ez volt az érzésünk, a címben említett Budapest-háború. Pedig nincs teljesen így; ez a háború mindig is létezett a főváros és vidék között, amit az aktuális hatalom vagy élezett, vagy próbált valahogy kezelni.

Azt bevallom őszintén, nem tudom, hogy a vidéken élő átlagemberekben – ha létezik egyáltalán ilyen meghatározás – megvan-e egyáltalán ez a pszichózis, azt azonban igen, hogy rendre akadtak olyanok, akik ezt igyekeztek elmélyíteni. Különösen élen járt ebben mindig Orbán Viktor, akiről – ha igazat írtak a róla szóló könyvekben – elég mély frusztráció volt, még a fővárosi életében is. Hogy miért, azt ne kérdezzék most tőle, meghaladná ennek az írásnak a kereteit; nyilván megvan ennek a szociológiai magyarázata.

Annyi azonban mindenképpen bizonyítható: sosem tagadta, hogy politikailag igyekszik felhasználni, mi több, folyamatosan fokozni az ellentétet, sőt, amióta ellenzéki vezetése van Budapestnek, háborúvá transzformálni. Nyilván megvoltak ennek a jelei az első Orbán-kormány idején is, akkor azonban nem volt még kétharmada, nem tudott hozzányúlni a választási törvényhez sem. Ne feledjük ugyanis, azokban az időkben olyan rendszer uralkodott, hogy aki Budapestet megnyerte, az nagyjából biztos lehetett abban, hogy uralkodó párttá, azaz kormányzó erővé válik.”

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád