A Critic magazin szerkesztője azt írja, a határ másik oldalán igazi bandaháború alakult ki az afgán, marokkói és szíriai csoportok között a virágzó embercsempészeti üzlet felett.
Részletes riportot készített a magyar határvédelemről Ben Sixsmith, a The Critic című angol magazin szerzője. Az újságíró meglátogatta a határkerítést is, beszélt az ottani rendőrökkel, akik elmondták, hogy az embercsempészek készen állnak az erőszak alkalmazására. Néha ez fadarabokat és kőzáport jelent, néha pedig lőfegyver is van náluk, amivel a levegőbe lőnek, amikor megjelennek a rendőrök. A cikk részletessége odáig terjed, hogy feljegyzi, hogy a mórahalmi központ egyik megfigyelőszobájában a rádióból éppen Miley Cyrus amerikai énekesnő egyik száma szólt.
Ami talán fontosabb, hogy Sixsmith azt is bemutatja, hogy a határ másik oldalán igazi bandaháború alakult ki az afgán, marokkói és szíriai csoportok között a virágzó embercsempészeti üzlet felett. A sofőrök, akik a migránsokat szállítják legtöbbször ukránok, vagy marokkóiak, ugyanakkor a cikk írója is megemlít, hogy a magyar titkosszolgálatok jelentése szerint a bandák irányítását már a tálibok végzik. Azt is hozzáteszi, hogy bandák rendkívül aktívan reklámozzák magukat, ebben pedig felhasználják a közösségi médiát is.
Sixmith szerint
az az elképzelés, hogy az államnak joga van meghatározni a határait, az állam alapvető alapjai közé tartozik.
És attól még, hogy némely esetekben az államok lemondhatnak erről jogukról, mint például a schengeni egyezmény esetében, nem jelenti azt, hogy ezzel együtt minden más esetben is lemondtak volna erről jogukról.
A cikk írójának végső következtetése, hogy lehetnek nézetkülönbségek abban, hogy melyik ország szerint milyen mértékű és forrású bevándorlásra van szükség, ugyanakkor minden nemzetnek tiszteletben kell tartania azt, hogy saját maga döntsön erről a kérdésről.
Magyarország és más országok, amelyek az unió külső határán fekszenek végzik el azt a „piszkos munkát”, amely lehetővé teszi, hogy a nyugat-európai országok „meghatározhassák” a határaikat – fogalmazott Sixmith. Hozzátéve, hogy lehet egyeseket elriaszt a déli határon felhúzott drótkerítés látványa, de csak azért, mert nem nekik kell őrizniük.
Ezt is ajánljuk a témában
Érthető módon nem tetszik az osztrákoknak, hogy ennyi pénzt kell költetniük a határvédelemre, pedig az ő költségeik közel sem a legnagyobbak az EU-ban.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Költözz Németországba, és örökölsz 23 millió forintot! Igen, jól olvasták – 23 milliót. Bemutatkozik a legújabb német ötlet, az „alapörökség”. Tessék kapaszkodni. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Az irányított migráció korunk hadviselésének eszköze, ami rendkívül veszélyes, hiszen az állam alapvető funkcióit veszélyezteti – vallja a szerző.
A kormányfő megemlékezett a napról, amikor illegális migránsok rohamozták meg Magyarország déli határait.
A magyar kormányfő világossá tette a játékszabályokat.
Több mint egymillió illegális határátlépést akadályoztunk meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kapunk ezért Brüsszeltől.
A liberális elemző szerint a magyar határkerítés nem old meg semmit. Gajdics Ottó viszont rámutatott: ehhez képest szépen elterjedt a kerítésépítés szerte Európában.
Ha az elszállásoltak turisták lennének, igazi turisztikai diadalriportot írhatnának belőle. Így inkább nő a feszültség.
Magyarország stratégiai szerepet tölt be Európa és Ázsia között.
Mindenhol bizonyít.
