Pályázok

A nerológiában az a kockázatos (ahonnan én nézem: szórakoztató), hogy tele van vágyvezérelt feltételezésekkel, aminek a következményeként olyan konteókat tudnak összeeszkábálni a függetlenobjektív médiamunkások, hogy még a laposföld-hívők is csak elismerően pislognak. 

Nézzük a tényeket: ezelőtt öt évvel, 2018 decemberében kezdtem a munkát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2019 februárjában pályázat útján nyertem el a főigazgatói tisztséget. Vagyis elemi matematika: lejár az öt év. A fenntartó minisztérium annak rendje és módja szerint tehát kiírta az új mandátum elnyeréséhez szükséges pályázatot. 

Széleskörű konzultáció után (család, kollégák, főnökeim, szakmai partnerek - a sorrend nem véletlen) úgy döntöttem, hogy ismét megpályázom a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói tisztségét. 

A pályázat nyitott, bárki benevezhet, aki megfelel a fenntartó által megfogalmazott feltételeknek. 

A magam részéről ugyanazt vallom, amit szűk öt évvel ezelőtt is elmondtam minden érdeklődő médiumnak: ha valaki jobb pályázatot tesz le az asztalra, mint szerénytelenségem, akkor én leszek az első, aki beáll mögé és támogatja, mert azzal csak nyer a magyar irodalom és a magyar kultúra. És ez a legfontosabb. 

(Az értem aggódóknak: hál’ Istennek az identitásom nem pozíciófüggő. Nem mellesleg párhuzamosan készülök az Aranykalászos Gazda-vizsgámra is, én a traktoron is az maradok, aki vagyok.)

Köszönöm a figyelmet!

A szerző a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója