„nem vallásos ország, hanem vallásos és nem vallásos ország” egyszerre.
A lényeg az, hogy valamennyiünk hazája-e Magyarország, vagy csak a kiválasztottaké? – tette fel a nagy kérdést, amelyre a válasza az volt: „mindannyiunk hazája”.
Szabadság és rend
Antropológia átvezetés következett ezután, amelyben a pártelnök a humanizmus nagy tézisét ismételte meg többször: „az ember jónak született”. Gyurcsány Ferenc szerint az éles politikai versenyben sem szabad elfelejteni azt, hogy „a másik jó”, és a DK nem olyan világot akar, „ahol valakik azt gondolják, hogy akik nem értenek velünk egyet, azok rosszak”.
A harmadik szempont a szabadság kérdése volt, amelynek kapcsán a DK elnöke igazságosabb világra van szükség: felelősséget kell adni a gazdagoknak, és lehetőséget a szegényeknek.
„A legbefolyásosabbak szabadsága, ha nem jár együtt a másokért való felelősséggel, abból uralom lesz”
– fogalmazott, majd hozzátette: a többség szabadsága semmit sem ér, ha nem tudja azt megélni, ezért a kormány mindenkori felelőssége, hogy az állampolgároknak lehetőségeket teremtsen a boldogulásra. Gyurcsány filozófiai alapvetésében utalt arra, hogy nincs szabadság rend nélkül, „egyéni és közösségi szabadságunk nem nélkülözheti a rendet”, és emiatt nincs visszatérés 1968-hoz. „Nem a hatalom, hanem a szabadság rendjének a hívei a szociáldemokraták” – árnyalta tovább véleményét.
A szociáldemokrácia értelmezésénél két kategóriát húzott: a konzervativizmust és a liberalizmust énközpontú, a szociáldemokráciát mi-központú politikai irányzatnak nevezte.
Hazaszeretet és Európai Egyesült Államok
Ezt követően rátért az ország-haza-nemzet hármas fogalomrendszer kifejtésére, – mindkét értelemben – bonyolítására.
Mint fogalmazott, „az ország a test, a haza a lélek, és a nemzet az érzés”,
az ország egy lakhely, a haza pedig közösség, az országban élő emberek közössége – ezeket a fogalmakat azonban összekavarják azok, akik csak magukat tartják magyaroknak, másokat kizárnak ebből.
Gyurcsány leszögezte: „a Magyar Köztársaság az emberek állama kell legyen”, hiszen az alkotmány is kimondja, hogy az emberek alkotják az államot, így az emberek ellenőrzik az állam működését, és nem fordítva. „Az emberek fizetnek az állam szolgáltatásáért, az állam tehát nem kegyet gyakorol, amikor ezt teszi” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam csupán eszköz arra, hogy a haza és a nemzet ügyeit sikerre vigye.
A DK elnöke ezt követően a nemzetiről európai szintre emelte mondandóját: „Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk” – fogalmazott, majd jelezte, hogy a DK a kormány szándékaival ellentétben inkább maradna Európában. Mint mondta, a magyar kormány az Európa kifejezést nem pozitív szövegösszefüggésekben használja, szövetségeseit pedig rossz helyen, keleten keresi.
Az Európai Egyesült Államok projekttel kapcsolatban megjegyezte: az nem a magyar államiság elvesztését jelenti, hanem azt, hogy
„államok egyesülnek egy nagyobb államalakulatban”, hogy a közös értékeiket megőrizzék,
hogy sikeresebben tudjanak ezekért küzdeni.
Szolidaritás és jövőkép
Gyurcsány Ferenc kitért a korosztályok iránti felelősségre is, leszögezvén, hogy e terén a szociáldemokratáknak nincs szégyenkezni valójuk, hiszen a szolidaritás éppen az ő alapvető értékük. Vannak más felelősségek is, a Földért, a környezetért, a nyelvek sokféleségéért érzett felelősség, vagy éppen a „modernitás felelőssége” – ez utóbbi kapcsán a szónok jelezte: a mai magyar iskolarendszer azért rossz, mert kevéssé készíti fel a diákokat a holnapra.
A pártelnök beszéde végén a jövőről beszélt, hiszen – mint mondta – a DK-nak ajánlatot kell tennie a választóknak, hogyan akar kormányozni, programot kell adnia az országnak egy jobban élhető országról. Három rövid célkitűzésben foglalta össze a DK céljait:
– mindenki meg tudjon élni a fizetéséből
– legyen mindenkinek 3 havi megtakarítása
– mindenki minden évben 1 hétre el tudjon utazni pihenni.
Gyurcsány adatokkal támasztotta alá a jelen magyar valóság életbevágó problémáit: szerinte 10-ből 6 ember bajba kerül, ha „beesik egy 100 ezer forintos plusz kifizetnivalója”, a magyarok 62 százaléknak gondot okoz a napi megélhetés finanszírozása, és az emberek fele nem teheti meg, hogy elmenjen nyaralni.
A 12. születésnapi rendezvényen a beszédet követően bemutatták a DK születésnapi ajándékát, a párt saját mobilalkalmazását, a DK Pluszt, amelyet minden szimpatizáns október 23-tól le tud tölteni a mobiltelefonjára.
„A kormányváltás a te kezedben van!” az alkalmazás mottója, hiszen a digitális eszköztől a politikai aktivitás forradalmasítását várják.
A digitális platform funkciói hozzájárulnak a politikai részvétel hatékonyabbá válásához:
– tájékoztatást adnak, DK-s hírek, közlemények jelennek meg a felületen azonnal,
– képzéseket, kommunikációs gyakorlati tanácsokat adnak,
– a résztvevők a véleményüket azonnal be tudják küldeni egy központ tárba,
– szórakoztató tartalmak, kvíz-játékok, személyiségtesztek várják őket.
A DK Plusz jutalmaz is a részvételért: a résztvevők aktivitásuk mértékében pontokat kapnak, ezek alapján ranglistára kerülnek, majd 4 ligában versengve törekedhetnek a jobb eredményekre, hiszen egyre értékesebb jutalmak várnak rájuk.
--
A beszédet itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke politikai évadnyitó beszédet mond a párt rendezvényén a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben 2023. szeptember 22-én (forrás: MTI)