A szakértőt Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának legfontosabb témáiról kérdeztük.
Kétnapos üléssel vette kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka. Várhatóan már az első napokon fontos döntések születhetek,
az ülésszak jelentőségét pedig jól mutatta, hogy Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel.
E tekintetben a miniszterelnöki expozé mindenképpen kulcsfontosságú volt, hiszen ebből derült ki, milyen munkát, feladatokat tervez elvégezni a kormányzat a következő egy évben. A kiemelt témák között szerepelt a migrációs kvóta, a háború és béke kérdésköre, a szuverenitás, a brüsszeli kettős mérce, az energiaügy, illetve az uniós pénzek visszatartása is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták csupa olyasmit akarnak tőlünk, amit mi nem tudunk, és nem is akarunk megadni nekik – mondta a miniszterelnök a parlamentben.
Orbán Viktor beszéde kapcsán lapunk megkereste Kiszelly Zoltán politológust – arra voltunk kíváncsiak, mit gondol a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának legfontosabb témáiról.
„2010-hez képest sokkal több forrásból tud Magyarország energiához jutni. Ez azért fontos, mert ez a diverzifikáció egyrészt az ellátás biztonságát növeli, másrészt pedig, ha több vezeték jön Magyarországra, az nagyobb versenyt jelent, ami elméletileg alacsonyabb árakhoz vezet” – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
„Tehát Magyarország igenis próbál több lábon állni, és a korábbi egyoldalú orosz függőséghez képest próbál más megoldásokat is kiépíteni”
– tette hozzá.
A gázellátás több lábra állítása nemcsak emiatt fontos. A politológus emlékeztet: mindannyian láttuk, ahogy egyik napról a másikra felrobbantották az Északi Áramlatot. „A Fekete-tenger alatt egy másik orosz vezeték érkezik Törökországba, a Kék Áramlat, ahonnan szintén érkezik orosz gáz hazánkba. Emiatt érdemes szem előtt tartani, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ezt is esetleg felrobbantják” – figyelmeztet a szakértő.
Másfelől az elemző rávilágít: a Magyarországra települő gyárak energiaszükségletéhez hazánk újabb három gázturbinás erőművet épít, s ezeknek a működtetéséhez több gázra van szükség. Ezt a gázmennyiséget próbálja Magyarország Törökországon keresztül a türk országokból behozni.
„Igaz, hogy még csak egy kis mennyiséget, de az azeriek már tárolnak Magyarországon gázt, nem utolsó sorban tehát ez a bővítés arra is jó lesz, hogy Magyarország a gáztároló kapacitásait fel tudja kínálni további türk országoknak. Ez egy kölcsönösen előnyös üzlet” – magyarázza Kiszelly.
„Rá kell nézni a térképre, és az ember egyből látja, mire gondolt a miniszterelnök. Minden évszázadban van egy nagy háború, ami meghatározza az adott évszázadot.
Sajnos úgy tűnik, hogy az ukrajnai háború – és ami körülötte zajlik – határozza majd meg ezt az évszázadot.
Ennek még csak az elején vagyunk. Európa peremén szinte mindenütt gond van: nemcsak Ukrajnában, hanem Szíriában, Líbiában is állandó konfliktus van, az Észak-Afrikából beözönlő migráció pedig most már egy valós fizikai fenyegetés” – fogalmaz lapunknak a szakértő. Felfegyverkezett csoportok, embercsempész bandák és flottáik szervezése a Földközi-tengeren – sorolja.
Hozzáteszi: a konfliktusok egyre növekszenek, azt látjuk, hogy a béke időszaka után most egy konfliktusos időszakba értünk, és egyelőre nem tudni, ez meddig tart.
A háború teljesen megváltoztatja a biztonságról alkotott képünket,
annak ellenére is, hogy nyilván az, hogy Magyarország a NATO tagjaként egyfajta egyfajta alapvédelmet élvez” – jegyzi meg.
Kiszelly szerint a drónháború az, ami újdonság lesz a korábbiakhoz képest. Míg száz éve a repülőgép, most a drónok hoznak áttörést a harcászatban. Kiemeli: éppen ezért fontos, amiről a miniszterelnök is beszélt, hogy a harci drónok hazai gyártása is elindul német-izraeli-magyar égisz alatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Erős szezon várható.
„Azt lehet látni,
hogy Brüsszelben önsorsrontó, ideológiai alapú politika zajlik,
amikor az Unió megpróbál leválni Oroszországról, és az egyoldalú orosz energiafüggőséget egy egyoldalú amerikai vagy dollár alapú függőségre akarja átváltani, vagy erőltetik a »zöld átállást«” – magyarázza a szekértő. Rávilágít: a brüsszeli javaslatok nagy része csupán a nyugati elitnek jók, legyen szó társasági adóról vagy migránskvótáról.
„A 15%-os társasági adó nyugaton adócsökkentést jelent, nálunk viszont adóemelést. És ugyanez a migránsok szétosztásának esetében is igaz,
amely a tranzit- és célországokban kevesebb embert jelentene, nálunk viszont jóval többet.
S miután mi és a lengyelek ebbe nem megyünk bele, zsarolással élnek, azzal fenyegetnek bennünket, hogy nem adják oda a forrásokat. A miniszterelnök erre szintén felhívta a figyelmet napirend előtti felszólalásában” – mondja lapunknak Kiszelly.
A miniszterelnök felvázolta, hogy Brüsszel ezekben a kérdésekben nem akar engedni, de Magyarország sem akar.
A migráció kérdésében világos véleményt formáltak a magyarok, most pedig majd Lengyelországban fognak október 15-én a migrációról népszavazást tartani, feltehetően hasonló eredménnyel” – tette hozzá.
„Éppen az uniós pénzek visszatartásával való fenyegetőzés és zsarolás miatt rendkívül fontos a fent említett energetikai kérdéskör megoldása is, hiszen, ha van energia, akkor idetelepülnek a gyárak. Ha van termelés, akkor van adóbevétel, illetve van munkahely. Ebből a szempontból az látszik, hogy a kormány először belső tartalékokkal akarja pótolni a kieső brüsszeli forrásokat” – jegyzi meg a politológus. Hozzáteszi: egy darabig működött az állampapír, most pedig a kormány külföldi – főként ázsiai beruházásokkal – próbálja meg pótolni az uniós források hiányát.
Most azt látjuk, hogy azt a pénzt, ami nem jön Brüsszelből, a kormány megpróbálja a működő tőkeberuházásokkal pótolni vagy kompenzálni,
mert ezeknek van egyfajta gazdaságfelhajtó ereje, illetve munkahelyeket teremtenek, s a termelésből van adóbevétel is” – magyarázza.
Kiszelly szerint, amit a miniszterelnök mondott, miszerint ha megjönnének a brüsszeli pénzek, akkor a költségvetési problémák nagy része is kisimulna, annyit jelent, hogy most meg kell előlegezni a magyar költségvetésnek a brüsszeli forrásokat, s a költségvetési hiány egy része ezzel is magyarázható.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor több ízben is kijelölte már a legfontosabb témákat – a CPAC-konferencián mondott beszédében, a nyáron tartott előadásaiban, legutóbb pedig a múlt heti Facebook-bejegyzésében említette azt a három-négy kérdést, ami a legfontosabb lesz.
„Valóban borzasztóan nagy a nyomás rajtunk, és ezt el is mondta a miniszterelnök. Hiszen Brüsszelben olyan dolgokat akarnak a tagállamokra erőltetni, amit mi nem akarunk: legyen szó a többségi szavazásra való áttérésről vagy migránskvótáról. Mindezt lehetőleg még 2024 előtt, azaz az európai uniós választások előtt, mert ők is látják, hogy az európai választáson a mostani mainstream pártok meggyengülnek majd.
Attól félnek, hogy amit nem fogadnak el jövő júniusig, az már nem fog keresztülmenni.
És ezeket a törekvéseket most Magyarország és Lengyelország tartóztatja fel, ezért büntetik őket” – fejti ki a szakértő. Majd hozzáteszi: ne feledjük, az is fontos, hogyha a szlovák választáson a szlovákok is a békepárti erőket juttatják kormányra, akkor van esély, hogy egyes kérdésekben összeálljon a V3-ak, és akkor a brüsszeli birodalomépítést a V3-ak lassíthatják.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A miniszterelnök olyan mérleget vont, amire méltán lehet büszke minden magyar ember.
Az olasz miniszterelnök kiemelte, hogy a baloldali ideológia végleges felszámolásához Európában az illegális bevándorlás elleni szünet nélküli küzdelemre van szükség.
Orbán Viktor a hétvégén a Harcosok Klubja edzőtáborban volt, ahol előadást is tartott.
A Momentum korábbi elnöke Facebook-bejegyzésében reagált a miniszterelnök tegnap TikTokon közzétett videójára.
Túl lett pumpálva a lufi.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
