Borzasztóan nagy a nyomás Magyarországon – Kiszelly Zoltán a Mandinernek

Kétnapos üléssel vette kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka. Várhatóan már az első napokon fontos döntések születhetek,

E tekintetben a miniszterelnöki expozé mindenképpen kulcsfontosságú volt, hiszen ebből derült ki, milyen munkát, feladatokat tervez elvégezni a kormányzat a következő egy évben. A kiemelt témák között szerepelt a migrációs kvóta, a háború és béke kérdésköre, a szuverenitás, a brüsszeli kettős mérce, az energiaügy, illetve az uniós pénzek visszatartása is.

 Orbán Viktor beszéde kapcsán lapunk megkereste Kiszelly Zoltán politológust – arra voltunk kíváncsiak, mit gondol a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának legfontosabb témáiról.

Energetika, türk országok

„2010-hez képest sokkal több forrásból tud Magyarország energiához jutni. Ez azért fontos, mert ez a diverzifikáció egyrészt az ellátás biztonságát növeli, másrészt pedig, ha több vezeték jön Magyarországra, az nagyobb versenyt jelent, ami elméletileg alacsonyabb árakhoz vezet” – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. 

– tette hozzá.

A gázellátás több lábra állítása nemcsak emiatt fontos. A politológus emlékeztet: mindannyian láttuk, ahogy egyik napról a másikra felrobbantották az Északi Áramlatot. „A Fekete-tenger alatt egy másik orosz vezeték érkezik Törökországba, a Kék Áramlat, ahonnan szintén érkezik orosz gáz hazánkba. Emiatt érdemes szem előtt tartani, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ezt is esetleg felrobbantják” – figyelmeztet a szakértő. 

Másfelől az elemző rávilágít: a Magyarországra települő gyárak energiaszükségletéhez hazánk újabb három gázturbinás erőművet épít, s ezeknek a működtetéséhez több gázra van szükség. Ezt a gázmennyiséget próbálja Magyarország Törökországon keresztül a türk országokból behozni.

„Igaz, hogy még csak egy kis mennyiséget, de az azeriek már tárolnak Magyarországon gázt, nem utolsó sorban tehát ez a bővítés arra is jó lesz, hogy Magyarország a gáztároló kapacitásait fel tudja kínálni további türk országoknak. Ez egy kölcsönösen előnyös üzlet” – magyarázza Kiszelly.

Európa militarizálódik

„Rá kell nézni a térképre, és az ember egyből látja, mire gondolt a miniszterelnök. Minden évszázadban van egy nagy háború, ami meghatározza az adott évszázadot. 

Ennek még csak az elején vagyunk. Európa peremén szinte mindenütt gond van: nemcsak Ukrajnában, hanem Szíriában, Líbiában is állandó konfliktus van, az Észak-Afrikából beözönlő migráció pedig most már egy valós fizikai fenyegetés” – fogalmaz lapunknak a szakértő. Felfegyverkezett csoportok, embercsempész bandák és flottáik szervezése a Földközi-tengeren – sorolja.

Hozzáteszi: a konfliktusok egyre növekszenek, azt látjuk, hogy a béke időszaka után most egy konfliktusos időszakba értünk, és egyelőre nem tudni, ez meddig tart. 

annak ellenére is, hogy nyilván az, hogy Magyarország a NATO tagjaként egyfajta egyfajta alapvédelmet élvez” – jegyzi meg.

Kiszelly szerint a drónháború az, ami újdonság lesz a korábbiakhoz képest. Míg száz éve a repülőgép, most a drónok hoznak áttörést a harcászatban. Kiemeli: éppen ezért fontos, amiről a miniszterelnök is beszélt, hogy a harci drónok hazai gyártása is elindul német-izraeli-magyar égisz alatt.

Brüsszel árulása

„Azt lehet látni,

amikor az Unió megpróbál leválni Oroszországról, és az egyoldalú orosz energiafüggőséget egy egyoldalú amerikai vagy dollár alapú függőségre akarja átváltani, vagy erőltetik a »zöld átállást«” – magyarázza a szekértő. Rávilágít: a brüsszeli javaslatok nagy része csupán a nyugati elitnek jók, legyen szó társasági adóról vagy migránskvótáról.

„A 15%-os társasági adó nyugaton adócsökkentést jelent, nálunk viszont adóemelést. És ugyanez a migránsok szétosztásának esetében is igaz,

S miután mi és a lengyelek ebbe nem megyünk bele, zsarolással élnek, azzal fenyegetnek bennünket, hogy nem adják oda a forrásokat. A miniszterelnök erre szintén felhívta a figyelmet napirend előtti felszólalásában” – mondja lapunknak Kiszelly.

A migráció kérdésében világos véleményt formáltak a magyarok, most pedig majd Lengyelországban fognak október 15-én a migrációról népszavazást tartani, feltehetően hasonló eredménnyel” – tette hozzá.

Uniós pénzek visszatartása

„Éppen az uniós pénzek visszatartásával való fenyegetőzés és zsarolás miatt rendkívül fontos a fent említett energetikai kérdéskör megoldása is, hiszen, ha van energia, akkor idetelepülnek a gyárak. Ha van termelés, akkor van adóbevétel, illetve van munkahely. Ebből a szempontból az látszik, hogy a kormány először belső tartalékokkal akarja pótolni a kieső brüsszeli forrásokat” – jegyzi meg a politológus. Hozzáteszi: egy darabig működött az állampapír, most pedig a kormány külföldi – főként ázsiai beruházásokkal – próbálja meg pótolni az uniós források hiányát.

mert ezeknek van egyfajta gazdaságfelhajtó ereje, illetve munkahelyeket teremtenek, s a termelésből van adóbevétel is” – magyarázza.

Kiszelly szerint, amit a miniszterelnök mondott, miszerint ha megjönnének a brüsszeli pénzek, akkor a költségvetési problémák nagy része is kisimulna, annyit jelent, hogy most meg kell előlegezni a magyar költségvetésnek a brüsszeli forrásokat, s a költségvetési hiány egy része ezzel is magyarázható.

Nagy a nyomás

„Valóban borzasztóan nagy a nyomás rajtunk, és ezt el is mondta a miniszterelnök. Hiszen Brüsszelben olyan dolgokat akarnak a tagállamokra erőltetni, amit mi nem akarunk: legyen szó a többségi szavazásra való áttérésről vagy migránskvótáról. Mindezt lehetőleg még 2024 előtt, azaz az európai uniós választások előtt, mert ők is látják, hogy az európai választáson a mostani mainstream pártok meggyengülnek majd. 

És ezeket a törekvéseket most Magyarország és Lengyelország tartóztatja fel, ezért büntetik őket” – fejti ki a szakértő. Majd hozzáteszi: ne feledjük, az is fontos, hogyha a szlovák választáson a szlovákok is a békepárti erőket juttatják kormányra, akkor van esély, hogy egyes kérdésekben összeálljon a V3-ak, és akkor a brüsszeli birodalomépítést a V3-ak lassíthatják.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila