Megviselte feleségét a foghúzás, bedühödött, meg akarta verni a fogorvost a borsodi férfi

"Faszi úgy húzta ki a fogamat, hogy közben szájában tartotta a parázsló cigit." A hamu lehetett az érzéstelenítő. :)

Elismerem, hogy 2010 óta sok mindenben javult a helyzet, de Borsod továbbra is katasztrófa. Élnek ott ismerősök, továbbra sem lehet mit kezdeni a cigányokkal, bár 5-10% már el jár dolgozni, de hát ez a kevés a többi csak úgy él, mint az állatok továbbra is.

A vádirat szerint a vádlott várandós felesége 2022. június végén, délután, egy borsodi településen fogászati kezelést kapott. Érzéstelenítő beadását követően a fogorvos foghúzásba kezdett, azonban a rossz állapotú fogat csak több darabban tudta eltávolítani, amely a nő számára Megviselte feleségét a foghúzás, bedühödött, meg akarta verni a fogorvost a borsodi férfi --------------------------------------- 1. Nem visel, hanem magyarul a bír, beran stumától ong-val bírong. 2. Nő? Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k lesznek, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesív. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 3. Féleség? Férfi? Nem rakem ezt a félesg hangot, olyan újónemmagyar makogás, libcsizmus, újmakogás. Magyarul így barma, a bír stumától, ana barma, vagy ara, a ra s re stumától, ahogy rag is rakta volna. Férj? Az etimológia bizonylosza, de igenstak az úra, wera hangtól volna, ennek f-es formája a krímgót fers s ír fer, erre a germán fi:úrfi a férfi. Barmának bírója van vagyis baruja, ahogy ana-nak enoja vagy menoja. 4.A vád hang mondjuk egy libcsi hang, habár árja, az árja vadati, de a libcsi jognak a részje, ana nincs, hisz az habubsd. Sokkal jobb volna káradni. A panasz hang helyett károg, károkelni vagy kárítani sokkal jobb hangok. Ahogy sokkal racionálisabb és rakni van magyarul a kárka vagy kárjú, nem a varjú, ana orosz, és egy fekete hangból ered.A panasz hangot sem bírom, dúrgerni kell. Van nekünk kár gyökünk, indgoermán ger-gár stumáktól, a kettő egyvé vál a germagyarnak innen: károg, károkog, károgály, károkni, károkály, kárjú, kárad, kárít, káru, kárma. 5.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 6.Várandos? A vár őr volna, ha az uer stuma őr formája is van,de most ez egal, hisz bírdás a hang. Teher? Olyan hang, hogy teher nem van. A magyarnak totál antsó van. Itt van a bír hang, indogermán beran, vagy germán, ettől ered a bírda. A bírda raktányja a bírong, a bír, beran, ong-val. Az antsó hang a nehu, a nak-nek stumától, indogermán enek, ettől a nehéz naknév is. Igen irracionális, hogy itt a nak-nek és a nehéz, de nem a nehu. Ahogy írracionális az is, hogy itt a bír és más hangok, de nem a bírda, hanem a klingoni teher volna. Magyarul így két hang vahn: -nehu. -bírda. Vagyis: bírdás barma. 7. Telep? Ez nem van, dul hang van, a du-dun stumától. Nem több. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dubb. A gyök a du magyarul, és az ö magyarlosz: du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni 8.Érzés? Bullshit hang z-vel, stak er és ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. 9.Nem igen bírem a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész. 10.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma duadna vanni. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumából rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku van, így a raktány(rektion) a rejni ige. 11.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem igen rakható kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ez sokkal jobban rakható, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá naker: odajut, rejk nakered: nahert sich ranakered: folge, folgernd ranakeredva: folgerung .Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakom, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal jobban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek, és az au együttesje, így rakód nakva, ahoy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja, hogy ana-k és va, a va az az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De a hang lehet naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 12.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. De ha úgymond wissen, stak úgymond, hisz a wiss az ész, az empíria, nem a ráció, a germanizmus, a magyarizmus: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 13.Kap? Ez egy jevevnyhang, magyarul heben, haben, heft volna, de így emel. 14.Kezel? A kéz egy jevevnyhang, így rakel, a rakó nem stak rex, hanem Hand is. Kezd? Etimológiája bizonylosza, de igenstak a kz jevevnyhangtól volna, így entered: Az ent-er, nem múltidővel, hanem kausatív-presenz ed-vel ent-ered rakód. Az angol entered múltidős, régi, a magyar ta, indogermán ta. Prevaliert az er stuma a germagyarnak innen:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Ígyhát: entered: eintreten antered: vergehen, entrennen antonak ered: Nach Ende rennen, zu Ende antoeron: entrennen 15.Számjára? A postás bírongja a levelet számjára, így nak-nek, indogermán enek-anak, vagyis nekje.

Gyökér-kezelésre mindenképpen szükség lett volna.