Amerikai elefánt a magyar porcelánboltban

„Nem először mondjuk, hogy a tisztelt nagykövet úr nem ismer minket. Ráadásul olyan országot képviselve próbál kioktatni bennünket, amelynek a hadserege 2001-ben Afganisztánban, majd 2003-ban Irakban nem elégedett meg húsz százalékkal, hogy csak ezt a két példát említsük. Az USA hadserege az előbbi helyen húsz, az utóbbiban nyolc évig háborúzott, aminek következtében több százezer ember veszítette életét és milliók váltak földönfutókká. Pressman úr azt mondja, hogy óvakodni kell az olyan cinikus politikai erőfeszítésektől, amelyek a »béke« kifejezést fegyverként használják. Szerinte Vlagyimir Putyinnak ki kell vonnia csapatait a demokratikus szomszéd ország területéről, s akkor létrejöhet a béke. Igen, óvakodni kellene a cinikus politikai erőfeszítésektől. Ebben egyetérthetünk a nagykövet úrral.

Kár, hogy kissé alábecsüli az értelmi képességeinket, amikor a demokráciát és annak védelmét emlegeti. Ezt a maszlagot ugyanis már régen nem veszik be azok, akik látják a nagyhatalmak globális hatalmi játékait. A jelenleg balliberális irányítás alatt álló nagyhatalom nagykövete úgy mozog a magyar diplomáciai közegben, mint elefánt a porcelánboltban. Nyilván nem érti, hogy Magyarországon miért nem működik az a nyomásgyakorló technika, amely oly sikeresen bevált Európa számos »felvilágosult« országában. Nyilván azt sem érti, honnan veszi a bátorságot egy tízmilliós ország kormánya, hogy ellenkezzen az egyközpontú világ vezetését ambicionáló USA békefelfogásával.

David Pressman szerint az Egyesült Államok békét akar. Ugyanakkor nyakló nélkül önti a fegyvert, a lőszert és a dollármilliárdokat Ukrajnába, azzal hitegetve Zelenszkij elnököt, hogy megnyerheti a háborút a világ legerősebb atomhatalmával szemben. A magyar kormány okkal és joggal hangoztatja, hogy a nyugati fegyverszállítások nem hozzák közelebb a békét, de nem kell katonai szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk: ezzel a stratégiával a háborút csak elhúzni lehet, megnyerni nem. Pressman úr soha, egyetlen mondat erejéig sem beszél az USA Ukrajnához kötődő katonai és gazdasági érdekeiről. Vajon miért?

Úgy gondoljuk, jó oka van rá. Akkor ugyanis be kellene látnia, hogy a béke megteremtését éppen az Egyesült Államok segíthetné elő. Például azzal, hogy nem a mi térségünkben sütögeti a maga pecsenyéjét.”

***

Nyitókép: David Pressman / MTI / Koszticsák Szilárd