Hogyan (ne) csináljunk ellenzéket
Rendszeres szokásunk volt korábban tanácsokat adni az ellenzéknek, hogyan igazgassák saját magukat, hogy ha nem is kedvelhető, de tűrhető szereplői legyenek a magyar közéletnek.
„A kitörés-emléktúrán, ahol nem tájidegen a SS jelvény, szelfi-pont a horogkeresztes zászló, és német szót is hallani a túrázók között” – írta a politikus.
Részt vett a Kitörés-túrán Lukácsi Katalin – vallotta meg a Facebook-oldalán a politikus. A posztban kifejtette, hogy az elmúlt hetekben született meg benne az ötlet, hogy részt vegyen „az egyetlen, szélesebb körben is ismert »sporteseményen«, amelyet hazánk legszélsőségesebb ideológiát valló embereihez kötnek”. „A kitörés-emléktúrán, ahol nem tájidegen a SS jelvény, szelfi-pont a horogkeresztes zászló, és német szót is hallani a túrázók között” – tette hozzá a politikus.
„1) a fájdalmat, a dühöt és a szorongást nem oldja föl bennem az, ha egyöntetűen elítélem azokat, akik Magyarország szeretetébe a nácizmus is belefér; egyértelmű és közvetlen, személyes viszonyulást akartam ehhez az eseményhez és azokhoz az emberekhez, akik ezen részt vesznek;
2) biztos vagyok benne, hogy volt pár olyan szerencsétlen honfitársam is a kitörők között, akik ideológiáktól függetlenül sodródtak egy borzalmas helyzetbe, és küzdöttek az életükért azon embertelen körülmények között, és akiket ráadásul a hazám kényszerített azon körülmények közé – miattuk a kegyelet és a sorsközösség vállalásának a vágya vezetett;
3) hajtott a dac is, mert a zsidósághoz fűződő személyes, mély és érzelmi kötődésem miatt rengetegszer kérdőjelezték már meg magyarságomat, »ezek után kérdőjelezzék!« – gondoltam;
4) legkevésbé, de jelen volt a sportteljesítmény jelentette motiváció is, kicsit részben onnan nézve is, hogy képesnek éreztem magam arra, hogy a túrát teljesíteni tudom.”
A politikus azzal zárta, hogy sok érzés és indulatot kavart fel benne „mélyről” az, hogy többen is megütköztek a részvételén, „mintha magam fogtam volna fegyvert a nácik oldalán, holott elkeseredve és egyre inkább reményt vesztve az vezet, hogy valahogy egy legyek azokkal, akik meghaltak”.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán