Új cikksorozat indul a Mandineren: megmutatjuk, hogyan drágítja a háború és több más tényező az élelmiszereket – és mindjárt egy rossz hírrel kezdünk: sajnos a háború nélkül is drágult volna minden, ha nem is ennyire.
Tavaly óta rendületlenül drágulnak a boltokban az élelmiszerek, a gazdaság egészére számított inflációt jóval meghaladó élelmiszerinfláció mostanra már minden vásárló ingerküszöbét elérte.
Most induló cikksorozatunkban megmutatjuk, pontosan milyen módon is hat az ukrán-orosz háború az élelmiszerekre, milyen egyéb tényezők befolyásolják az élelmiszerek árának változását, és mely termékeknél várható további drágulás.
*
Először is leszögezendő tény: az infláció sajnos a következő időszakban velünk marad, és erejét
az energia piaci árai mellett az élelmiszerek áraiban fogjuk a leginkább megtapasztalni.
Jelentős itthon az értetlenség a drága élelmiszerek kapcsán, ami nem csoda – Magyarországon tavaly november óta 480 forintos ársapka van érvényben úgy a benzinre, mint a dízelre, a hosszú távú orosz gázszerződésnek köszönhetően hazánkban a nyugat-európainál sokkal kevésbé éles a gázárak emelkedése, ráadásul ebből a lakossági felhasználók a rezsicsökkentésnek köszönhetően semmit nem éreznek.
Felmerül tehát a kérdés: milyen szempontok játszanak közre a brutális élelmiszerár-emelkedésben, és mégis hogy lehet az, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Magyarországon megtermelt, az ukrán import kiesése által jóformán egyáltalán nem érintett élelmiszerek – így például a paradicsom – ára is nagyot ugrott?
Infláció az EU tagállamaiban 2022 márciusában (forrás MTI)
Bár a szép lassan elszálló gáz- és üzemanyagárak miatti tavalyi élelmiszerár-növekedés ma már szinte régi szép emléknek minősül, nem árt megemlékeznünk arról sem, hogy a háború egy eleve kifeszített globális élelmiszerpiacra szabadult rá. Az élelmiszerek gyors és olcsó célba juttatását mindenekelőtt továbbra is akadályozza, hogy a koronavírus-járvány ellen az Európában megszokottnál szigorúbb intézkedéseket bevezető országok a járványgörbe alakulásától függően időnként
be-bezárnak egy-egy forgalmasabb kikötőt, megborítva a kiépült és jól bevált globális szállítmányozási láncokat.
Másodrészt az élelmiszerek iránti kereslet évtizedek óta csak előre megy, nem hátra, mert a Földön egyre több ember él, és ők is egyre többet fogyasztanak – így ahhoz, hogy az élelmiszerárak lefelé induljanak, vagy a népességnövekedésnek, vagy a gazdasági növekedésnek kellene megállnia.
Márpedig egyik sem történt meg: 2020-at a MacroTrends adatai szerint 7,79 milliárdos népességgel zárta a bolygó, mostanra pedig 7,95 milliárdan lehetünk. Márpedig aki életben van, az szükségszerűen eszik is, nem is akármilyen színvonalon: a 2020-as 3,6 százalékos recesszió után tavaly a globális GDP is jelentőset, 5,5 százalékot ugrott.
Az ugyanannyi élelmiszerre jutó több és jobban fogyasztó ember mindenféle külső hatás nélkül is áremelkedést generálna.
Harmadrészt a tavalyi számos szempontból rossz év volt: Észak-Amerikában gyengén termett a búza, Dél-Amerikában a szójabab és a kukorica, Malajzia híres olajpálmáit pedig tájfunok tizedelték. A szójabab- és pálmaolaj a világ számos részének az, ami nekünk a napraforgóolaj, ráadásul biodízel is készül belőlük.
Ha csökken a termelés, csökken az export is – márpedig a kieső olajat úgy a finomítókban, mint a konyhákban pótolni kellett valamivel. Már a háború kitörése előtt kifeszített volt tehát a növényi olajok piaca; az üzemanyagokba kötelezően keverendő biokomponens eltörlése ezért járna azonnali ármérséklő hatással.
Ráadásul már jóval a háború előtt elszáguldott a koronavírusból gyorsan felálló világ visszapattanó olaj- és gázkereslete, miközben a termelési kapacitások csak lassan emelkedtek.
Így a tavalyi évet végig ütemes olaj- és gázáremelkedés jellemezte,
amelyre késő ősztől rátett egy lapáttal a fokozódó háborús hangulat – és a háború esélye miatti bizonytalanságérzet annak ellenére drágította az olajat és a gázt a piacon, hogy sem a háború előtt, sem azóta nincsenek valódi kapacitásproblémák az orosz gáz- és olajkitermelésben, illetve az Oroszország és Európa közötti gáz- és olajszállításban.
Az árak világszerte emelkedtek, de Európában tovább élezték a helyzetet a zöld átálláshoz kapcsolódó mesterséges áremelési mechanizmusok, amiket az Európai Unió az alacsony gáz- és olajárak korában vezetett be abban a hiszemben, hogy olcsó gáz és olaj mellett alig fogjuk őket észrevenni.
Ennek az áremelkedésnek a szállítmányozáson túl a rendkívül gázigényes műtrágyagyártásban is meglett a hatása – s itt érdemes hangsúlyozni:
a rezsicsökkentés csak a lakosság számára teszi a piaci árnál jelentősen olcsóbbá a gázt, az ipar számára nem,
így a globális gázáremelkedés legalább a lakossági fogyasztói gázár és a hosszútávú orosz gázszerződés szerinti beszerzési ár különbségének mértékéig igenis érinti a magyar termékek árát. A magyar költségvetés nem lenne képes az ipari fogyasztók számára is annyiért biztosítani a gázt, mint a lakosságnak.
Tavaly óta, épp az elszálló energiaárak miatt a kis- és középvállalkozások számára is elérhető a rezsicsökkentés, de a négymilliárdos maximális árbevétel, illetve a legfeljebb tízfős létszám jelentette követelményeknek elenyésző mértékben tudnak megfelelni a magyar élelmiszeripar szereplői.)
Azaz: már a háború előtt úton volt az európai, köztük a magyar vásárlók felé egy erőteljes áremelkedés, amely lassan végiggyűrűzött a termelési láncokon. A mostani élelmiszerárak részben ezt, részben a konkrétan a háborúhoz kötődő hatásokat tükrözik.
Innen folytatjuk következő cikkünket, hamarosan!
Nyitókép: Shutterstock
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Andrius Kubilius védelemért és űrpolitikáért felelős uniós biztos szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségben képes fegyvereket és drónokat előállítani, ezért Európának fel kell készülnie saját védelmi képességeinek megerősítésére.
A moszkvai olajfinomító lángolása óta kevés drónt használtak az oroszok.
Ha nem megy önként, megy kényszerrel.
Ukrajna információi szerint az orosz hadsereg egy kiterjedt támadás előkészítésén dolgozik.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
