Ukrán képviselő: Magyarország opportunista

Az index interjút készített Inna Szovszunnal, ukrán parlamenti képviselővel, a parlamenti energetikai bizottság tagjával, gazdasági professzorral, az ukrán oktatási minisztérium 2014 és 2016 közötti helyettes vezetőjével.

A beszélgetés során a képviselő kifejtette, hogy opportunista magatartásnak tartja, hogy a magyar kormány nem támogatja az orosz energetikai szektor elleni szankciókat. Elmondta, hogy „a háború Ukrajnában nemcsak az ukránok létezéséről szól, hanem az európai és a globális biztonságról is”. Majd feltette a kérdést: „vajon örömmel vennék-e a magyarok azt, hogy orosz katonákkal és rakétarendszerekkel osztozzanak egy közös határon?” Leszögezte továbbá, hogy „Putyin európai kontinens elleni agresszióját ezért csakis a szankciók állíthatják meg”.

Sem megerősíteni sem cáfolni nem tudta a képviselő, hogy az országban még folyik orosz gáz.

Kiemelte, a jövőben az ukrán gazdasági célok közé tartozik, hogy bizonyítsák, Ukrajna megbízható és vonzó ország a befektetéseknek. Ezen felül sürgette a megújuló energiaforrásokra való átállást.

Inna Szovszun hangsúlyozta, 

A képviselő azt állította továbbá, hogy „az ukrán külügyminisztérium és a mariupoli önkormányzat tudomása szerint az oroszok elhurcoltak mintegy hatezer embert oroszországi táborokba”. Ennek igazolására bizonyítékkal eddig nem szolgáltak.

Arra a kérdésre, hogy mit tehetne Magyarország még Ukrajnáért azt mondta, a repüléstilalmi övezet elrendelése lenne a legfontosabb. Erről korábban lapunk is közölt egy cikket, amelyből kiderül, hogy miért robbantaná ki egy Ukrajna feletti légtérzár a harmadik világháborút.

Ezek után a katonai eszközök szükségességéről beszélt. „Nem katonákat kérünk, hanem fegyvereket, lőszereket, egyéb eszközöket, hogy meg tudjuk védeni magunkat. Egyebek között harci repülőkre, légvédelmi és tankelhárító eszközökre van szükségünk” – mondta.

Végül az orosz gáz és olaj teljes embargójának fontosságát hangsúlyozta. Szerinte „Moszkva precedens nélküli árakon nyerészkedik, mi több, a piaci ár emelkedésével − szakértők szerint − idén az orosz államkasszába 17 milliárd dollárral több folyhat be”. 

Kijelentette:

Végül azzal zárta mondandóját, hogy „ha Budapestnek a biztonság az első, akkor meglátásom szerint csatlakoznia kell az EU-s szankciókhoz, és hozzá kell látnia az orosz energiafüggőségének csökkentéséhez”.