Inna Szovszun szerint „az ukránok vérével mossák tisztára” az oroszok az energiahordozókért kapott pénzeket.
Az index interjút készített Inna Szovszunnal, ukrán parlamenti képviselővel, a parlamenti energetikai bizottság tagjával, gazdasági professzorral, az ukrán oktatási minisztérium 2014 és 2016 közötti helyettes vezetőjével.
A beszélgetés során a képviselő kifejtette, hogy opportunista magatartásnak tartja, hogy a magyar kormány nem támogatja az orosz energetikai szektor elleni szankciókat. Elmondta, hogy „a háború Ukrajnában nemcsak az ukránok létezéséről szól, hanem az európai és a globális biztonságról is”. Majd feltette a kérdést: „vajon örömmel vennék-e a magyarok azt, hogy orosz katonákkal és rakétarendszerekkel osztozzanak egy közös határon?” Leszögezte továbbá, hogy „Putyin európai kontinens elleni agresszióját ezért csakis a szankciók állíthatják meg”.
Sem megerősíteni sem cáfolni nem tudta a képviselő, hogy az országban még folyik orosz gáz.
Kiemelte, a jövőben az ukrán gazdasági célok közé tartozik, hogy bizonyítsák, Ukrajna megbízható és vonzó ország a befektetéseknek. Ezen felül sürgette a megújuló energiaforrásokra való átállást.
Inna Szovszun hangsúlyozta,
A képviselő azt állította továbbá, hogy „az ukrán külügyminisztérium és a mariupoli önkormányzat tudomása szerint az oroszok elhurcoltak mintegy hatezer embert oroszországi táborokba”. Ennek igazolására bizonyítékkal eddig nem szolgáltak.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetne Magyarország még Ukrajnáért azt mondta, a repüléstilalmi övezet elrendelése lenne a legfontosabb. Erről korábban lapunk is közölt egy cikket, amelyből kiderül, hogy miért robbantaná ki egy Ukrajna feletti légtérzár a harmadik világháborút.
Ezek után a katonai eszközök szükségességéről beszélt. „Nem katonákat kérünk, hanem fegyvereket, lőszereket, egyéb eszközöket, hogy meg tudjuk védeni magunkat. Egyebek között harci repülőkre, légvédelmi és tankelhárító eszközökre van szükségünk” – mondta.
Végül az orosz gáz és olaj teljes embargójának fontosságát hangsúlyozta. Szerinte „Moszkva precedens nélküli árakon nyerészkedik, mi több, a piaci ár emelkedésével − szakértők szerint − idén az orosz államkasszába 17 milliárd dollárral több folyhat be”.
Kijelentette:
Végül azzal zárta mondandóját, hogy „ha Budapestnek a biztonság az első, akkor meglátásom szerint csatlakoznia kell az EU-s szankciókhoz, és hozzá kell látnia az orosz energiafüggőségének csökkentéséhez”.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
