Inna Szovszun szerint „az ukránok vérével mossák tisztára” az oroszok az energiahordozókért kapott pénzeket.
Az index interjút készített Inna Szovszunnal, ukrán parlamenti képviselővel, a parlamenti energetikai bizottság tagjával, gazdasági professzorral, az ukrán oktatási minisztérium 2014 és 2016 közötti helyettes vezetőjével.
A beszélgetés során a képviselő kifejtette, hogy opportunista magatartásnak tartja, hogy a magyar kormány nem támogatja az orosz energetikai szektor elleni szankciókat. Elmondta, hogy „a háború Ukrajnában nemcsak az ukránok létezéséről szól, hanem az európai és a globális biztonságról is”. Majd feltette a kérdést: „vajon örömmel vennék-e a magyarok azt, hogy orosz katonákkal és rakétarendszerekkel osztozzanak egy közös határon?” Leszögezte továbbá, hogy „Putyin európai kontinens elleni agresszióját ezért csakis a szankciók állíthatják meg”.
Sem megerősíteni sem cáfolni nem tudta a képviselő, hogy az országban még folyik orosz gáz.
Kiemelte, a jövőben az ukrán gazdasági célok közé tartozik, hogy bizonyítsák, Ukrajna megbízható és vonzó ország a befektetéseknek. Ezen felül sürgette a megújuló energiaforrásokra való átállást.
Inna Szovszun hangsúlyozta,
A képviselő azt állította továbbá, hogy „az ukrán külügyminisztérium és a mariupoli önkormányzat tudomása szerint az oroszok elhurcoltak mintegy hatezer embert oroszországi táborokba”. Ennek igazolására bizonyítékkal eddig nem szolgáltak.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetne Magyarország még Ukrajnáért azt mondta, a repüléstilalmi övezet elrendelése lenne a legfontosabb. Erről korábban lapunk is közölt egy cikket, amelyből kiderül, hogy miért robbantaná ki egy Ukrajna feletti légtérzár a harmadik világháborút.
Ezek után a katonai eszközök szükségességéről beszélt. „Nem katonákat kérünk, hanem fegyvereket, lőszereket, egyéb eszközöket, hogy meg tudjuk védeni magunkat. Egyebek között harci repülőkre, légvédelmi és tankelhárító eszközökre van szükségünk” – mondta.
Végül az orosz gáz és olaj teljes embargójának fontosságát hangsúlyozta. Szerinte „Moszkva precedens nélküli árakon nyerészkedik, mi több, a piaci ár emelkedésével − szakértők szerint − idén az orosz államkasszába 17 milliárd dollárral több folyhat be”.
Kijelentette:
Végül azzal zárta mondandóját, hogy „ha Budapestnek a biztonság az első, akkor meglátásom szerint csatlakoznia kell az EU-s szankciókhoz, és hozzá kell látnia az orosz energiafüggőségének csökkentéséhez”.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Éleződik a vita az uniós vezetés és a német kormány között.
Egy hét leforgása alatt kíméletlenül lecsapott Ukrajnára Oroszország.
Letette a garast a béke mellett az orosz elnök.
Meglepő fordulat körvonalazódik, Kijev jövőjét már nem a megszokott keretek között képzelik el.
Már nem tartják drogfüggőnek a szomszédokat, és olcsóbb üzemanyagban reménykednek.
Az elnök arról beszélt egy interjúban, hogy „jó beszélgetéseket” folytat Putyinnal és Zelenszkijjel.
Újabb áldozatot szedett a Paks csatára, földre küldte a Fradi védőjét is.
„Most a nemzeti oldal újjászervezésében van rám szükség” – mondta a Fradi elnöke.
