Márki-Zay ugyanezen felvételen ismét arról beszélt, hogy a Bajnai-kormány szerinte stabilizálta a gazdaságot.
Kijelentette, hogy Bajnai tanácsaira mindig, a jövőben is nyitott lesz.
Még tavaly márciusban, a Jelennek adott interjúban úgy fogalmazott, bármit gondolunk is Gyurcsány Ferencről vagy Bajnai Gordonról, „ők nem tettek tönkre életeket, nem csavarták ki sikeres vállalkozók kezéből a cégeiket, nem folytattak hazug lejárató kampányokat. Akkor a jogállam alapvető keretei, a demokrácia alapelvei nem sérültek.”
De érdemes felidézni az immár DK-s Kálmán Olga Szeretemország című könyvét is, melyben Márki-Zay ugyancsak beszélt a magyar politikába a 2014-es választás előtt sikertelenül visszatérő, a hazai közéletben továbbra is gyakran aktivizálódó üzletemberről. A kormányfő-jelölt így emlékezett a 2010 előtti időszakra:
„Átadták a terepet az egyébként nagyon tehetséges Bajnai Gordonnak, egy kisebbségi kormánynak, hogy hozza helyre, amit ők elrontottak. (…) A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. (…)
Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett,
hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani. De nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Fidesz helyett és a Fidesz érdekében tették, ugyanúgy, mint ahogyan annak idején Bokros Lajos rendbe rakta a gazdaságot, megmentette az országot az államcsődtől, jött a Fidesz, és kapott egy konszolidált helyzetet.”
Megszorítások és elhazudott adatok a szocialista kormánytól
De miből is állt a Márki-Zay által olyannyira méltatott Bajnai-féle gazdaságpolitika, illetve válságkezelés?
„Fájni fog” – ezzel a mondattal vezette fel 2009-ben a kormányfőségről lemondó Gyurcsány utódja az 1200 milliárdos forintos, újabb megszorító intézkedéseket. Többek között elvettek egyhavi nyugdíjat és bért a közszférában dolgozóktól, csökkentették a családtámogatásokat, lefaragták az állami intézmények kiadásait.