Jelentősen csökkent az utóbbi időben a pénzintézetek ellen elkövetett támadások száma, amelyben a kriminológus szerint nagyban közrejátszik a magas felderítési arány, a modern kriminalisztikai eszközök hatékony alkalmazása és a javuló bankbiztonság. Az elkövetők általában nem “professzionális” tettesek, bár az augusztusi, fővárosi rablás mögött többen egy előkészített támadást sejtenek.
Hiába indult hajtóvadászat, a rendőrség egyelőre nem találja az augusztus 9-ei, újpalotai bankrablás elkövetőjét, az ORFK tájékoztatása szerint jelenleg nincs gyanúsítottja az ügynek. Az akkori közlemény alapján alapján az elkövető fegyverrel, vagy annak utánzatával fenyegetve követelt pénzt a bank alkalmazottaitól, majd a zsákmányolt összeggel elmenekült a helyszínről.
A sajtóhírek szerint az elkövető férfi volt, aki ugyanakkor női ruhában, szoknyában és szalmakalapban távozott a helyszínről, öt millió forintos zsákmányával, amit egy piros szatyorba rejtett. Az esetben szerencsére senki nem sérült meg. További furcsasága az ügynek, hogy a szemtanúk szerint az elkövető legalább fél órát töltött el a pénzintézetben, miközben az ilyen rablások általában percek alatt lezajlanak.
Ha így van, akkor a jelenleg ismeretlen elkövető akár a viszkis rablóként is elhíresült Ambrus Attila “utódja” is lehetne – amíg el nem kapják. Az egykori jégkorongozó – akit egyébként a jelen eset kapcsán is megszólaltattak – 1993 és 1999 között rabolta a bankokat, pénzintézeteket, postákat – összesen harminc alkalommal. Ő is szerette elmaszkírozni magát és álruhákat felvenni, de legfőbb jellegzetessége, hogy rablásai előtt valamelyik közeli bárban vagy kocsmában mindig felhajtott egy viszkit. Ambrust először 1999 év elején fogták el, de pár hónap múlva regényes módon sikerült kereket oldania a Gyorskocsi utcai fogházból. Ezután még háromszor rabolt, míg végül októberben elfogták és bíróság elé állítottak.
Előbb-utóbb mindenki hibát vét
Ma már azonban csekély a valószínűsége, hogy valaki a viszkishez hasonló “karriert fusson be”. Ahogy azt Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője lapunknak elmondta: Előfordulhat, hogy ideig-óráig szerencséjük van az elkövetőknek és elkerülik a gyors lebukást, de a siker legtöbbször újabb bűncselekmények elkövetésére ösztönzi őket és előbb-utóbb hibát vétenek. Hozzátette: a rablás kiemelt társadalomra veszélyességét büntetési tétele is kifejezi, amely alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, de például csoportos vagy fegyveres elkövetésnél – és ide értendő a fegyverutánzattal történő végrehajtás is – a büntetés már öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Nagy László Tibor elmondta: az utóbbi időben sokat javult a helyzet, jelentősen csökkent a pénzintézetek elleni rablások száma. Ehhez nagymértékben hozzájárult az ilyen típusú bűncselekmények kiemelt módon való üldözése, a magas felderítési arány, és a modern kriminalisztikai eszközök hatékony alkalmazása, amelyek következtében nem sok esélye van a rablóknak arra, hogy elkerüljék a felelősségre vonást. Mindezek mellett sokat javult a bankok belső biztonsági rendszere is.
A szakértő mondatait támasztják alá az ORFK lapunknak küldött adatai is, amely szerint
Hogy kik adják a fejüket ilyen bűncselekményekre, arról az osztályvezető azt mondta: a rablásokról általában is elmondható, hogy nem jellemző rájuk a precíz előkészítés, a gondos kiterveltség. Meglehetősen ritkák a nagyobb értékre elkövetett rablások, 2019-ben például a regisztrált rablások mindössze 5,5 százaléka okozott 500.000 forintot meghaladó kárt. A pénzintézetek elleni támadások elkövetői között gyakoribbak az anyagi nehézségekkel küzdő, megfelelő felkészültség nélküli, esetenként inkább „lúzernek” tekinthető személyek, mint a professzionális tettesek – mondta a szakértő.
Szerencsére a bűnesetek számával a személyi sérülések száma is csökkent. A legutóbbi, megdöbbentő kegyetlensége miatt máig emlékezetes eset a móri bankrablás volt, amely az egyik legtöbb áldozatot követelte, A 2002 május 9-én történt bűncselekmény elkövetői nyolc ártatlan ember életét vették el hidegvérrel. Ráadásul az igazi tettesek helyett évekig másokat vádoltak és végül ítéltek el a vérengzés miatt. Csak a vak szerencsének köszönhető, hogy az erdőben elásott fegyverek megtalálása után a nyomozók azonosítani tudták a valódi elkövetőket, akiknek egyike még a börtönben öngyilkos lett.
A nyitóképen: rendőrök helyszínelnek a XV. kerületi Kolozsvár utcai pénzintézetnél, az augusztus 9-i bankrablás után. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
Csütörtökön jogerős ítélet született. Gyárfás Tamást 7 évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélte a bíróság. Baranya Róbert bűnügyi tudósítóval felelevenítettük a Fenyő-gyilkosság ügyének részleteit.
Ezt az interjút még 2019-ben készítettük a marxista filozófussal. Újraközlésünk apropója, hogy január 15-én szerdán délelőtt emléktáblát avatnak Tamás Gáspár Miklós halálának második évfordulóján.
A skandináv országban emelkedik a lövöldözések és a robbantásos merényletek száma, amelyek gyakran köthetőek a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák közötti leszámolásokhoz.
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A most átvett Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet a NATO legösszetettebb hadműveletében is bevetik.
