„Gergő, ne már egy fideszest rakj oda” – Baranyi Krisztina Karácsony Gergelynek
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
Gőzerővel készülnek az ellenzéki pártok az előválasztásokra. A tét óriási, ezen fog eldőlni, hogy a következő években kik lesznek a balliberális térfél meghatározói erői, és kik azok, akik süllyesztőbe kerülnek. A szervezők ígérik, nem lehet majd meghekkelni a rendszert. Elemzésünk.
Néhány hónapja többnyire őszinte, baráti, elvtársias hangulatú az ellenzéki pártok közötti viszony, amit közös fellépések, programpontok, nyilatkozatok, sajtótájékoztatók, mosolyok bizonyítanak, és a néhány helyen – Göd, Ferencváros, Eger, Újpest – kitört balhék inkább csak szabályt erősítő kivételeknek számítottak.
Ám mindez csak a nyilvánosság előtti kapcsolatokra igaz. A háttérben továbbra is zajlik, sőt, éppen erősödik a kíméletlen harc közöttük, hiszen közelednek az előválasztások, így a jövőben egyre többször hallhatunk majd nyílt konfliktusról is. A nagyobb településeken, a fővárosi kerületekben nagy küzdelem zajlik azért, hogy kik kerüljenek be a helyi médiába, mely pártok nevéhez fűződjenek a pozitív előterjesztések, és sok helyen ott tesznek keresztbe a másiknak, ahol csak tudnak. A rajtpisztolyra a DK reagált a legjobban, ők már tavaly ősszel – néhány jelöltjüket bemutató – szórólapokkal rukkoltak elő a mit sem sejtő választóknak. A tét persze óriási, az előválasztás során
s melyek azok, amelyek süllyesztőbe kerülnek; akár nyernek majd a parlamenti választáson, akár nem.
Tisztázatlan kérdések
Arról már nincs vita, hogy megtartják-e az előválasztásokat, ám több kérdés nyitott még. Az egyik legfontosabb az időpont. Korábban szinte mindenki azt mondta, még a tavasszal, a nyári szünet előtt lenne ideális, hiszen akkor a vakációt követően szeptembertől már közösen, egységesen léphetnek fel a Fidesz-KDNP-vel szemben. Ám a járványhelyzet miatt mostanra szinte biztossá vált, hogy őszre csúsznak a megmérettetések. Jelen állás szerint az érintettek ahhoz ragaszkodnak, hogy október 23-ra teljes fegyverzetben álljon a miniszterelnök-jelöltjük és az a 106 ember, aki az egyéni választókerületben száll ringbe a fideszes aspiránsokkal szemben.
Az ellenzéki főpolgármesteri előválasztás jelöltjeinek támogató pultjai a Blaha Lujza téren. (MTVA/Bizományosi: Róka László)
Abban viszont komoly érdekellentét van, hogy hány helyen tartsák meg a voksolást. Elviekben az lenne számukra az ideális, ha mind a 106 egyéni választókerületben, ekkor beszélhetnének ugyanis arról, hogy országos szinten döntöttek, nem voltak füstös szobákban különalkuk. De korántsem biztos, hogy ez megvalósul. Szakértők, politikai elemzők ugyanakkor azt mondják, legalább 60-70 helyen meg kellene tartani az előválasztást ahhoz, hogy ez komoly mozgósító erőt jelentsen a potenciális választóiknak, és egyetlen megye, nagyobb régió sem maradhat ki. Ennyi jelöltet mind a hat (most már talán hét, de erről később) párt képes előállítani – aki ezt a lécet nem ugorja meg, az outsider –, viszont 106-ot már nem tűnik egyszerű feladatnak. Az MSZP, a DK és a Jobbik nem aggódhat, talán a Momentum sem, de a Párbeszédnek és az LMP-nek nagyon meg kellene dolgozni ezért.
ők inkább azt szeretnék, hogy ahol 2018-ban egyéniben győztek az ellenzéki jelöltek, ott ne kelljen „selejtezőt” tartani. Ez persze nem véletlen, hiszen tizenöt ilyen egyéni választókerület van, s ebből nyolcban ők nyertek a Párbeszéddel koalícióban. Másrészt azért sem előnyös a teljes lefedettség a számukra, mert hiába lennének embereik, a közvélemény-kutatási adatok szerint az MSZP most rendkívül gyengén áll, így attól tarthatnak, hogy akár tíznél is kevesebb jelöltjelöltjük marad állva.
S még az is szóba került, hogy az erőforrásokkal való takarékoskodás érdekében azokban a körzetekben sem lenne előválasztás, ahol gyakorlatilag kizárt, hogy nyerjen az ellenzéki jelölt. Ám ez ellen szól, hogy rossz lenne a politikai üzenete annak, ha lemondanak néhány választókerületről, másfelől a listás választásnak itt is van tétje.
Érdekes helyzetet teremtene viszont, ha az történne, amit az egyik ellenzéki párt magas tisztséget betöltő politikusa mondott a Mandinernek. Eszerint ugyanis több választókerületben úgymond két blokk lesz, az egyikben lesz a DK-s jelölt, a másik pedig a többi ellenzéki pártból kerülne ki,
Új jelentkezők
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a héten bejelentkezett Pálinkás József is, hogy az általa gründolt Új Világ Néppárt – amely eddig azonkívül, hogy bejelentették a megalakulásukat, gyakorlatilag nem csináltak semmi érdemlegeset – is szeretne részt venni a buliban. A Párbeszéd örömmel fogadja őket – arra gondolhatnak talán, hogy lesz talán náluk is gyengébb alakulat –, a többiek azonban kissé hűvösebben reagáltak Orbán egykori miniszterének kuncsorgására. Döntés még nincs, de valószínűleg nem térnek ki, így végül hétpárti lesz a küzdelem.
Korábban még az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom is benne volt a pakliban, ám Szanyiéknak nem örültek felhőtlenül. Másrészt az ISZOMM nagyon fellelkesedett attól, hogy a borsodi időközi parlamenti választáson 2,21 százalékot értek el, így már nem is fáj nekik annyira, hogy egyedül kell csatasorba állniuk. Ráadásul így a szocializmus megteremtéséért is nyíltabban síkra szállhatnak, mert biztos lett volna olyan ellenzéki párt, amely gyaníthatóan kissé kellemetlenül érezte volna magát, ha ezt a programot képviseli az egyik szövetségesük.
Ám, hogy még tarkább legyen a kép,
így, ha őket is bevennék, nem kellene attól tartaniuk, hogy a civilek a választáson történő indulással szavazatokat vennének el az ellenzéktől. A Mindenki Magyarországa Mozgalom erőteljesen lobbizik azért, hogy minél több nem hivatásos jusson szerephez, épp a napokban hozták nyilvánosságra néhány jelöltjüket. Márki-Zay Péteren kívül nem sok igazi húzónév van, Szél Bernadett azonban annak számít, ő Pest megye 2. számú választókerületében indulna. Ez azért érdekes, mert korábban arról volt szó, hogy a független képviselő Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs honatyával együtt a Momentum színeiben méreti meg magát.
De, hogy ne legyen komolytalan a civilek indulása, s ne hekkelhessék meg a voksolást – a függetlenségük deklarálása mellett – kérhetik pártok támogatását, illetve elvárják majd tőlük, hogy anyagilag is szálljanak be az előválasztásba. Egyébként a Republikon Intézet – amely politikai, jogi jellegű tanácsokkal segíti a voksolást – minden jelölttel szemben hármas követelményt szabna. Az első a választhatóság megléte – ezt a kritériumot jogszabályok pontosan meghatározzák –, ajánlások összegyűjtése, egyéni választókerületben ez 500, a miniszterelnök-jelölteknél 5000 lenne. A harmadik pedig
illetve kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben nem nyernek az előválasztáson, a parlamenti voksoláson sem indulnak.
Momentumos különvélemény
Mostanra úgy néz ki, az is eldőlt, hogy a pártlistákra is lehet majd szavazni, hogy a közös listán szereplők számát és helyét is így döntsék el. Vannak olyan vélemények, hogy sorrendre is lehessen voksolni, ám ez már kissé bonyolulttá tenné a rendszert. Nem meglepő, hogy a Momentum azt javasolta: azok is részt vehessenek az előválasztáson, akik akkor még nem, de a parlamenti voksolás idejére már betöltik a 18. életévüket, hiszen azt remélik, a legfiatalabbak közül sokan Fekete-Győréket támogatják. A többi pártnak ez nem túl jó, de nehéz lenne észérvet felhozni ellene, hiszen 2022 tavaszán ők valóban urnához járulhatnak, így kénytelenek voltak belenyugodni a momentumos javaslatba. S persze az előválasztás legfontosabb kérdése, hogy ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt.
Listavezető kerestetik
Korábban több párt is arról beszélt, hogy talán egy köztiszteletben álló, a pártpolitikai küzdelmekben nem elhasználódott civilnek kellene szembeszállnia Orbán Viktorral. Mára azonban úgy tűnik, mégis politikussal indulnak harcba: annyit lehet tudni, hogy a DK minden bizonnyal Dobrev Klárával, a Jobbik, illetve az Új Világ Néppárt pedig már deklaráltan a pártelnökükkel, Jakab Péterrel, illetve Pálinkás Józseffel. Rajtuk kívül Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere jelentette be, hogy indul. A Momentum még nem hozta nyilvánosságra a jelöltjét, de információink szerint Fekete-Győr András elnök lesz az. Az LMP egyelőre hallgat, a nagy kérdés azonban, az hogy miként dönt a papíron párbeszédes Karácsony Gergely, s ha igent mond, ő lesz-e az MSZP jelöltje is.
de azt megtanulhattuk a politikában, pláne tőle, hogy az ilyen nyilatkozatokat nem szabad véresen komolyan venni. Karácsony ugyanis az ellenzék talán még mindig legütőképesebb politikusa, akkor is, ha a budapesti városvezetése erőteljesen erodálja a politikai, szakmai hitelét. Ráadásul néhány ügyben (többek között idősotthonok fertőzöttsége, a Lánchíd felújításának elhúzódása, a nagy vihart aratott biciklisávok felfestése) zavarba ejtő magyarázkodásra kényszerült. Ha pedig elbukná az előválasztást, rengeteget veszítene a renoméjából, de akkor sem járna sokkal jobban, ha ott győzne, de a parlamenti választás eredményeképp mégsem lehetne miniszterelnök, hiszen ekkor Budapest elárulását lehetne a szemére vetni, hiszen képes lett volna feláldozni a főpolgármesterséget.
Akár háromszázmillió is lehet a számla
Az előválasztás technikai lebonyolítása az aHangra hárul, ez a civil szervezet közreműködött 2019-ben a főpolgármesteri előválasztáson is. Akkor 64 ezren szavaztak a sátrakban és négyezren az ügyfélkapuk segítségével. A parlamenti előválasztás sokkal nagyobb feladat, de – ahogy azt Hajdú Gergely kampányvezető a Partizán videós műsorában elmondta – képesek lesznek ezt is megszervezni. Másfél éve 250 aktivistájuk dolgozott a több mint ezer pártdelegált mellett, a parlamenti előválasztásra azonban tízezernél is több segítőre lesz szükség, és a költségek is sokkal nagyobbak, 2-300 millió forintra rúgnak, amelynek jelentős hányadát a résztvevő pártoknak kell összedobniuk. S ami talán a lényegesebb: azt is garantálják, hogy nem lehet kívülről belepiszkálni az informatikai rendszerbe, így nem lehet majd csalni.
Az online térben vagy az ügyfélkapun keresztül lehet majd voksolni, vagy egy több lépcsős személyi ellenőrzést követően, s hasonló szigorú rendszabályokat léptetnek életbe az offline szavazások során is. Közben zajlik az előregisztráció is – eddig több mint tízezren jelentkeztek –, ők fogják tesztelni a rendszert, hogy élesben minden flottul menjen.