Kivonulhat Budapestről a cégek egy része

Több iparűzési adót hajtana be a nagyobb cégeken a fővárosi vezetés a válságra hivatkozva – írja vg.hu. A budapesti iparkamara szerint a javaslatnak többféle hosszú távú negatív hatása is lehet a főváros gazdasági szerkezetére.
Az iránnyal van problémánk, mert válogatás nélkül büntet – így reagált Nagy Elek, – a Világgazdaságnak a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett válságadóra, amelyet a koronavírus-járvány miatt vetne ki a fővárosi székhelyű társaságokra.

Az adóemelés egyes vállalatok elköltözését válthatja ki

A BKIK elnöke szerint az iparűzési adó megemelése az ötmilliárd forintos adóalapot elérő vállalatoknál oda vezethet, hogy felszámolják a tevékenységüket Budapesten. Az extra teher (ipa plusz) alá eső fővárosi cégek egy része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek itt. A plusz félszá­zalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások – például az élőmunkaerő-igényes call centerek – vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket. A BKIK elnöke szerint a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv, hiszen ezek szintén elkerülhetik a megemelt befizetést, ha kiköltöznek a fővárosból.
„A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz” – mondta.

Karácsonyék az adóemelésben a kormánypárt partnerségére is számítanak

Nagy Elek arról is beszélt, hogy fontos kérdés, milyen jogszabályi alapon nyugszik a konstrukció. A BKIK-nál egyelőre nem látnak ilyet. Az iparűzési adó kivetésének szabályait a helyi adókról szóló törvény szabályozza, az 2 százalékban maximálja az adóterhet. Tehát parlamenti döntés nélkül a főváros nem tudja bevezetni a válságadót. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón leszögezte: a kormánypárti többségű ház nem járul hozzá egy esetleges adóemeléshez. A BKIK vezetője sajnálatosnak tartja, hogy a szervezetükkel Budapest előzetesen nem konzultál, erről a javaslatról is a hírekből értesültek.

A költségracionalizálást a helyetteseknél kell kezdeni

A szervezet alapvetően két utat lát járhatónak, hogy a budapesti költségvetés kieső bevételeit pótolni lehessen. Az egyik a Fővárosi Önkormányzat működésének költségracionalizálása. Nagy Elek szerint érdemes lenne újragondolni a vezetés szerkezetét, és az öt főpolgármester-helyettesről visszatérni a három főpolgármester-helyettesre, annak minden kapcsolódó szakértői költségvonzatával együtt.

A nyilvános adatok szerint a fővárosi cégek nagyjából 270-300 milliárd forint iparűzési adót fizetnek egy évben,
amelynek kicsivel több, mint a fele a fővárosnál marad, míg a másik részét a kerületek között osztják fel.
Ezenkívül az építményadóból folyik be jelentősebb összeg a kerületekhez. Országosan nagyságrendileg 150 milliárd forintot szednek be az önkormányzatok ilyen címen, ennek körülbelül a negyede a budapesti városrészeknél csapódik le.

(vg.hu)