Hivatalos: mutatjuk, mikor jelenik meg, és hogyan néz ki az új 15000 forintos (FOTÓ)
Az érme hátoldalán egyik jogtudósunk képe jelenik meg.
Az MNB szerint az EU-transzferek felhasználásának bővülése szintén hozzájárult a külső pozíció javulásához.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik. A folyó fizetési mérleg egyenlege nem változott érdemben. Az ország nettó külső adóssága a jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett a GDP 6,3 százalékára mérséklődött. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a honlapján.
A jegybank közleményében ismerteti: a magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége 2020 elején a GDP 1,2 százalékára emelkedett, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző negyedévben tapasztalt szint körül alakult. A koronavírus-járvány mellett is bővülő lakossági fogyasztás, illetve a csökkenő külső kereslet a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődéséhez vezetett. Ennek hatását a jövedelemegyenleg mérséklődő hiánya ellensúlyozta, amit a külföldi vállalatok alacsonyabb jövedelmezősége magyarázott, miközben a külföldre fizetett kamatok egyenlege alacsony szinten stabilizálódott. Az EU-transzferek felhasználásának bővülése szintén hozzájárult a külső pozíció javulásához – mutat rá az MNB.
A külső finanszírozási képesség emelkedése mellett a nettó közvetlentőke-befektetés 2020 első negyedévében meghaladta az 1,2 milliárd eurót, aminek hatására a gazdaság nettó külső adóssága tovább, a GDP 6,3 százalékára mérséklődött. Az ország rövid külső adóssága 2020 márciusában 19,3 milliárd eurót tett ki, így a devizatartalék 25,8 milliárd eurós szintje továbbra is jelentősen, több mint 6 milliárd euróval haladta meg a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A finanszírozási képesség emelkedése döntően a magánszektor megtakarítási folyamataihoz köthető, miközben az államháztartás hiánya továbbra is visszafogott. A háztartások lassuló, de továbbra is erős fogyasztási dinamikája mellett még erős jövedelemkiáramlás a pénzügyi megtakarítás emelkedésének irányába hatott. Az első negyedévben csökkenő ütemben, de tovább bővült a háztartások – elsősorban a MÁP+ állománynövekedésében megvalósuló – állampapír-állománya, ami mérsékli az ország külső sérülékenységét – írja közleményében az MNB.
(MTI)