Orbán: Szigorú menetrend szerint indíthatjuk újra az életet Magyarországon

„Egy cipőben járunk a hallgatókkal, mi is figyeljük a tudósokat és a járványügyi szakembereket” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mit hozhat a koronavírus elleni védekezésben tervezett változás. „Ilyenkor fontos, hogy a politikusok ne alakuljanak át virológusokká, hanem tegyük lehetővé a professzorainknak, hogy minél több tanácsot fogalmazhassanak meg a döntéshozók számára” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta: „nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a védekezés első szakasza jövőhét közepén lezárul, ezért a kijárási szabályok helyett új szabályokat fogunk létrehozni”. Emlékeztetett, hogy a védekezés első szakaszában Magyarországot felkészítették a legrosszabb forgatókönyvre is. Ehhez hozzátette, hogy „a második szakaszban fokozatosan és szigorú menetrend mellett újraindítjuk az életet Magyarországon”. Hangsúlyozta, hogy ennek a feltétele, hogy megtudjuk védeni a leginkább veszélyeztetetteket hozzátéve, hogy rájuk vonatkozóan speciális szabályokat kell kigondolni, amelyek „kialakítása gőzerővel folyik”.

Kórházi ágykapacitások

A kórházi ágykapacitások felszabadításával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: „ez egy nehéz kérdéskör”. Úgy fogalmazott: „az a kérdés, hogy mit tekintünk a saját felelősségünknek, erről pedig különböző módon gondolkodunk”. A kormány felelőssége az, hogy

„Láthatták más országokból azokat a képeket, ahol egyszerűen le kellett mondani az életről, mert nem volt elegendő ágy, lélegeztetőgép vagy orvos” – mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfő hozzátette: „ha az újraindításkor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene nekünk előállítani több tízezer ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen”. Úgy fogalmazott: „a felelős magatartás az, ha kiépítjük a kórházakban azt a kapacitást, amire a legrosszabb esetben szüskégünk lehet”. Kifejtette, hogy a járványgörbét sikerült ellaposítani, de ez mind azért történt, hogy közben időt nyerjünk az egészségügyi intézményeknek, hogy felkészüljenek.

Válságkezelés

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „más emberek komoly összegeket fizetnek azért, hogy 1-2 éves kurzusban megtanulják a válságkezelés technikáit, amit most a kormánynak 1-2 hét alatt ki kellet, hogy tanuljon”. A válságkezelés technikáit kifejtve Orbán Viktor a teljesség igénye nélkül sorolta fel azokat a feladatokat, amelyeket a kormány már sikeresen elvégzett. „Veszélyhelyzeti protokollok létrehozása, eszköz- és anyagellátási rendszer kialakítása, kutatási képességek felhasználása, különleges jogrend megalkotása, gazdaságvédelmi akcióterv létrehozása, a költségvetés átalakítása és járványügyi külkapcsolatok kiépítése” – sorolta. 

– hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ne legyünk gyávák. Ha bekövetkezik egy baj, akkor ne jajveszékeljünk, hanem higgadjunk le és tegyük meg a szükséges lépéseket” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: „ehhez önbizalom kell és ezért nem volt felesleges az elmúlt 10 év, mert ebben az időszakban a magyarok önbecsülése helyreállt”. Összegezve úgy fogalmazott: „a magyar védekezés sikeressége leginkább annak köszönhető, hogy a magyarok nem rezeltek be, amikor beütött a baj”.

A miniszterelnök elmondta, hogy a tudósok és szakemberek megállapításai alapján eddig három dolog biztos a vírussal kapcsolatban.

1. Ennek a vírusnak van egy kórsajátóssága, kórspecifikuma – jellemzően az idősebb korosztálynál jelentkeznek a súlyos tünetek. Az eddig elhunytak átlagéletkora 78 év – mutatott rá.
2.  A krónikus betegségben szenvedők is veszélyben vannak.
3.  Nem azonos módon és mélységben terjed el a vírus Magyarországon. Pest megyében van az összes fertőzött 65%-a, tehát más szabályok kellenek a nagyvárosokban – fejtette ki.

Úgy fogalmazott: „ezt az ellenséget nem tudjuk legyőzni, egyelőre meg kell tanulni vele együttélni vele hozzátéve, hogy várjuk a fegyvert, – a vakcinát – amivel megküzdhetünk vele”.

Az osztrák „labor”

Ausztria egy laborként működik számunkra, ugyanis a vírus terjedését tekintve előttünk járnak 1-2 héttel, ezért a saját intézkedéseinkbe beépíthetjük a tőlük szerzett tapasztalatokat – mutatott rá a miniszterelnök. „Ott már sok mindent elkezdtek nyitni, talán kicsit gyorsabban is haladnak, mint ahogy az helyénvaló lenne” – vélekedett. Összegezve kifejtette: „ne haladjunk olyan gyorsan, mint az osztrákok, de nagyon le se maradjunk”. „Látótávolságban kell maradni” – fogalmazott.

A polgármesterek hétvégére kibővített jogköreivel kapcsolatban kifejtette, hogy az operatív törzs hozza az általános szabályokat, amiket rendeletek formájában a miniszterelnök ad ki. „Húsvét miatt kipróbáltunk azt a variációt is, hogy a polgármesterek 1-1 hétvégére többletszigorítási lehetőséget kaptak” – mondta el hangsúlyozva, hogy „összességében ez bevállt”. Ugyanakkor hozzátette, hogy május 4. után általános szabályokkal kell operálni, de a speciális városok esetében nem akarja elvenni a lehetőséget a speciális szabályzástól.

Gazdasági következmények

Ez a járvány egy olyan dolog, amely a gazdaság több pontját támadja meg egyszerre, de a legnagyobb baj a munkavállalók életében zajlik – jelentette ki. „Nekünk arra kell törekednünk, hogy minél több munkahelyet mentsünk meg, illetve újakat hozzunk létre vagy segítsük azok létrehozását” – fogalmazott. „Bízom abban, hogy mire a végére érünk a munkahelymegőrzési és -teremtési támogatásoknak köszönhetően a gazdaság hamar talpra fog állni” – mondta. „Amennyi munkahelyet tönkretesz a vírus, annyit mi létre fogunk hozni, ehhez megvannak az eszközeink és a pénzügyi forrásaink is” – ismételte meg korábbi kijelentését a kormányfő.

„Egyetlen plusz forintot sem kaptunk eddig az Uniótól” – mutatott rá Orbán Viktor kifejtve, hogy csupán annyi történt, hogy a nekünk egyébként is járó pénzeket most könnyebben is lehívhatjuk. Nehéz megmondani, hogy  melyik pénz pontosan micsoda, hogy melyik hitel és melyik támogatás, ugyanis 

 – fogalmazott. Az Európa Tanács tegnapi online konferenciájával kapcsolatban elmondta: egyetértettünk abban, hogy rugalmasabbá kell tenni a pénzek felhasználását. Rámutatott: jelenleg nagyon szigorú rendszer működik Brüsszelben, azzal kapcsolatban, hogy lehet ezeket felhasználni, de „ezt most áramvonalasabbá fogjuk tenni”. Abban is megállapodtunk – folytatta, hogy a korábbihoz képest jóval nagyobb költségvetést kell létrehozni, tehát több pénzt kell befizetni. Itt hangsúlyozta, hogy Magyarország is több pénzt fizet be. Elmondta azt is, hogy arról viszont nem sikerült tegnap megállapodásra jutni, hogy azok a pénzek, amelyeket az előttünk álló 1-2 évben a járvány gazdasági következményei érdekében mozgósítani kell hitelek legyenek, vagy pedig olyan pénz, amit odaadnak és nem kell visszafizetni.

Politikai támadások

Két fajta támadást különböztethetünk meg. Vannak azok a típusú támadások amelyek egy-egy nemzetállam fővárosából érkeznek és vannak a brüsszeliek – mondta el a miniszterelnök hozzátéve, hogy „ez két külön kávéház”. Úgy fogalmazott: „annak, hogy Berlinben mit gondolnak nincs különösebb jelentősége, nem befolyásol sok mindent, mint ahogy őket sem izgatja, hogy Budapesten mit gondolnak”. A másik eset Brüsszel, ami egy hatalmi központ. „Ott még van munka bőven abban, hogy ne akadályozza a védekezést, ne gátolja, hanem segítse azt” – fogalmazott Orbán Viktor. 

Megszületett a második Soros-terv

A kormányfő értékelése szerint a héten megszületett a második Soros-terv. Szerinte bár nem kapott kellően nagy hangsúlyt, de Soros György azon terve, miszerint az Európai Uniónak speciális finanszírozásra van szüksége, nagyon veszélyes. Ahogy korábban mi is lehoztuk, Soros györgy szerint a válság megoldása az úgynevezett „örökjáradék-kötvény” lenne. Ez tulajdonképpen kölcsönök felvételét jelentené, amiknek a kamatait örökké kéne törleszteni – fejtette ki a miniszterelnök. „Ez legalább olyan veszélyes, mint a migránsok betelepítésére vonatkozó terv” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mandiner