A városvezető több európai polgármesterrel együtt írt levelet az Európai Bizottság elnökének azt kérve, hogy különítsenek el közvetlen forrásokat a városoknak az uniós büdzsében.
Az Euronews brüsszeli stúdiójának vendége volt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki a varsói, a pozsonyi és a prágai polgármesterekkel együtt lobbizott közvetlen forrásokért Brüsszelben.
A városvezető több európai polgármesterrel együtt írt levelet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek azt kérve, hogy különítsenek el közvetlen forrásokat a városoknak az uniós büdzsében, azon belül is a Zöld Fordulat nevű környezetvédelmi alapban. – írja az Euronews.
Karácsony szerint a céljuk kettős: egyrészt szeretnének részt venni a klímaváltozás elleni harcban, másrészt pedig forrásokhoz juttatnák azokat az Európa-párti városokat, amelyek szembe mennek az euroszkeptikus Visegrádi Országok kormányainak politikájával.
A politikus kifejtette, ezekben az országokban kérdéses a jogállamiság és az európai források felhasználása, ami miatt akár fel is függeszthetik számukra az uniós források kifizetéseit.
„Hogyha az Európai Unió partnereket talál azokban a városokban, amelyek Európa-pártiak, szembemennek az árral, amilyen egy Európa-ellenes hangulat most az unió keleti végein, akkor fontos szövetségeseket találnak bennünk. Hiszen mi éppen a klímaváltozás elleni küzdelem, a szociális problémák kezelése érdekében szeretnénk forrásokat találni” – mondta Karácsony Gergely.
Ellenpólusok?
A portál riporterének arra a kérdésére, hogy akkor tulajdonképpen az történik-e, hogy pénzt kérnek az uniótól ahhoz, hogy Magyarországon Orbán Viktor ellen, vagy Lengyelországban Kaczyński politikája ellen egy ellenpólust hozzanak létre, így reagált:
„Biztosan lehet így is értelmezni a szándékainkat, de minket nem ez mozgat. Hanem az mozgat minket, hogy adjunk egy rendszerszintű választ egy rendszerszintű problémára. Én abban bízom, hogy az a lobbi, amit végzünk, hogy az Európai Unió célkitűzéseiben, a Green new deal programban a városok közvetlenül forráshoz juthassanak, az valójában nem ellentétes a kormány szándékaival, hiszen ezek többletforrást is jelenthetnek. Hiszen ezen a területen, a klímaváltozás területén sajnos nagyon le vannak maradva a mi városaink. Nem arra kérjük az Európai Uniót, hogy a mi nemzeten belüli, belpolitikai vitáinkban egyik, vagy a másik oldalra álljanak. De azzal a helyzettel mégiscsak kezdeni kell valamit, hogy vannak kormányok, amelyek blokkolják az Európai Unió döntéseit, konstruktív viták helyett destruktív vitákat folytatnak és vannak városok, amelyek Európa-párti politikát folytatnak és osztoznak a legfontosabb célkiűzésekkel. És az Európai Unió mostani döntéshozatala inkább az ellenfeleket támogatja, mint a potenciális szövetségeseket. Erre valamilyen választ kell adni. És a városok közvetlenül való támogatása egy lehetséges válasz.”
Félelmek
Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy az Orbán-kormány Magyarországon Budapestet kizárná az európai uniós projektek finanszírozásából a jövőben? – hangzott az újabb kérdés.
„Ezzel kapcsolatosan félelmeink vannak. Megjelentek olyan sajtóhírek, dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy a kormány centralizálni akarja a források elosztását. És olyan célterületeket jelölnek ki az országon belül, amelyek tulajdonképpen az ellenzéki önkormányzatok felől más régiók felé vinnék el a forrásokat. De tegyük fel, hogy ezek csak hírek. Tegyük fel, hogy ebből semmi nem igaz. Egy dolgot azonban biztosan tudok mondani: Budapest közvetlenül megválasztott polgármesterével a kormány még nem kezdeményezett semmilyen egyeztetést arról, hogy a következő hétéves ciklusban milyen európai uniós projekteket akar Budapesten, vagy a budapesti régióban megvalósítani." – válaszolta a főpolgármester.