Terroristának minősítette az amerikai katonákat Teherán

Törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket az iráni parlament kedden, a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölésére adott újabb reakcióként – jelentették hírügynökségek. A parlament tulajdonképpen törvénymódosítást hajtott végre, azt a tavaly áprilisban elfogadott törvényt terjesztette ki az összes amerikai fegyveres erőre, amely terroristának minősíti az „Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig” számos helyen állomásozó amerikai katonákat.

Sőt, a törvényszöveg a meghatározást az amerikai védelmi minisztériumra, annak minden alkalmazottjára, a Pentagonhoz kapcsolódó intézményekre és a vele szerződéses viszonyban álló cégekre is kiterjesztette. A törvény kimondja, hogy Irán a terrorizmust támogató államnak tekinti az Egyesült Államokat. Az eredeti jogszabályt tavaly arra válaszul alkották meg Teheránban, hogy Washington terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárda iráni elitalakulatot.  A törvénymódosítást a képviselők egyhangúlag megszavazták.

Az iráni parlament egyúttal kötelezte kedden a kormányt arra, hogy különítsen el 66 milliárd forintnak megfelelő összeget az al-Kudsz egység védelmének megerősítésére. Szulejmánit, a Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének előző vezetőjét Donald Trump amerikai elnök utasítására célzottan likvidálták pénteken Irakban.

A bosszú tucatnyinál több forgatókönyve

Tizenhárom „bosszúforgatókönyvet” jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára, akit a múlt héten Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak.

„Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára” – idézi Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. A politikus azt mondta, e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el, de leszögezte azt is: az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről.

A politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.  „Az Iszlám Köztársaság üzenete világos: Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” –jelentette ki Samháni. Rámutatott továbbá arra, hogy Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország vélhetően kivonja majd a csapatait a térségből, „azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt”.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre. Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

Január közepéig adtak ki figyelmeztetést

Az Egyesült Államok hajózási hivatala kedden újabb figyelmeztetést adott ki a Perzsa(Arab)-öbölben és annak térségében közlekedő kereskedelmi hajói számára az Irán és szövetségesei jelentette veszély miatt.

Az értesítés időbeli hatálya január 13-ig szól, és szövege nem tér el jelentősen attól a figyelmeztetéstől, amelyet az amerikai hatóság pénteken adott ki, miután ismét tetőfokára hágott a feszültség Washington és Teherán között Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz néhai parancsnokának célzott likvidálása miatt. „Nem ismert, lesz-e iráni válasz erre a cselekedetre, de fennáll a lehetősége egy iráni akciónak a térségben az amerikai hajózási érdekeltségek ellen” –olvasható mindkét dokumentum szövegében.

Az iráni Forradalmi Gárda az elmúlt hónapokban több, a Hormuzi-szoroson áthajózó olajszállító tankert is lefoglalt csempészés vádjával. Tavaly júliusban pedig több tankert is támadás ért a Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél fekvő Báb el-Mandeb-szoros közelében. Washington szerint a teheráni vezetés a felelős ezért. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amely a Perzsa(Arab)-öbölt az Indiai-óceánnal köti össze. Ezen át bonyolítják a globális olajexport nagy részét.

A Bahreinben állomásozó amerikai 5. flotta korábban közölte, hogy kész szembeszállni bármilyen fenyegetéssel. „Vízen vagy a partokon készen állunk felmérni, enyhíteni, illetve leküzdeni az előretolt erőink és érdekeink elleni bármely fenyegetést” – jelentette ki Joshua Frey parancsnok, az 5. flotta szóvivője.

Felkészültek a honvédek az evakuálásra

Műveleti területen a Magyar Honvédség folyamatosan elemzi a helyzetet az iráni-amerikai viszály nyomán, így az iraki missziót érintően is minden eshetőségre fel van készülve, hogy azonnal reagálhasson – jelentette ki a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Benkő Tibor megjegyezte, evakuálásra is fel vannak készülve. E tekintetben most jobb helyzetben van a Magyar Honvédség, hiszen vannak saját csapatszállító gépeik. A miniszter kiemelte, most még nagyobb figyelmet kell fordítani a katonák biztonságára.
Elmondta, a magyar katonák közül Irakban néhányan részt vesznek a NATO kiképzési, tanácsadási missziójában. Emellett nagyobb számban képviseltetik magukat a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nagykoalíció missziójában.

Most csak a kiképzési feladatokat függesztették fel, a többi feladatot továbbra is végzik – közölte a miniszter.

Azt is elmondta, nem kompetenciája, hogy eldöntse, a történtek miatt össze kell-e hívni az Országgyűlés honvédelmi bizottságát. Hozzátette, ha összehívják a testületet és meghívják őt, akkor ott tájékoztatást ad. Ezzel együtt megjegyezte, az országgyűlési képviselőknek e nélkül is van lehetőségük arra, hogy tájékoztatást kérjenek a minisztertől.

Benkő Tibor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy a történtek ellenére nem a legmagasabb biztonsági fokozat mellett végzik feladataikat a katonák. Kiemelte: Magyarországnak Irakkal van együttműködési megállapodása. Ha azt kérik, hogy vonják ki a magyar katonákat, akkor megteszik, de addig a feladat megmarad.

(MTI)