Kikosarazta a németeket a francia miniszterelnök
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) a népesedési világnap alkalmából (július 11.) nyilvánosságra hozta az európai országok családpolitikai rangsorát. Az országokat 12 mutató szerint mérték, egy 0-1-ig terjedő skálán, ahol a nulla az adott intézkedés hiányát, az 1 annak meglétét, illetve az EU-s irányelvnek megfelelő vagy a fölötti mértékét jelöli. A rangsor megmutatja, hogy az adott országban mennyire sokrétű és széles a családokat támogató intézkedések köre.
Az eredmények megmutatják, hogy egy adott ország társadalompolitikája kiemelten kezeli-e a családot. A rangsorban az Európai Unió 28 tagállama, és 17 európai ország szerepel.
Magyarország a lista élén végzett Franciaországgal együtt
A középmezőnyben többek között Dánia, az Egyesült Királyság és Spanyolország végzett, ahol kevesebb családtámogatási lehetőség közül választhatnak az emberek. Az elemzésbe olyan mérési mutatók kerültek be, mint a családi típusú adózás, a családok lakhatását segítő támogatások, a családi pótlék, a szülői szabadságok, a bölcsődébe és óvodába járó gyermekek aránya, vagy a gyermekgondozási idő nyugdíjba számítása.
A rangsortábla intézkedéstípusait tartalmazó oszlopok magyarázata
A – a családok lakhatását segítő támogatás
B – a családi pótlék alanyi jogon jár-e
C – anyasági támogatás jellegű ellátások
D – csecsemőgondozási díj jellegű ellátások
E – gyermekgondozási időszak
F – szülési szabadság hossza
G – gyermekgondozási szabadság
H – alapszabadság a gyermek születését követően
I – bölcsődébe járó gyermekek aránya (0-3 év)
J – óvodába járó gyermekek aránya (3-6 év)
K – családi típusú adózás
L – a nyugdíjba beleszámít-e a gyermekgondozási időszak
(Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért)