Így fog megalakulni az Európai Parlament

A május 23 és 26. közötti EP-választás soárn a jelenlegi 28 uniós tagállamban megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. Az Európai Parlament hivatala most elküldte lapunknak az új EP megalakulásának menetrendjét, és azokat a tudnivalókat, amelyek mindenki számára egyértelművé teszik, mit miért és hogyan tesz az unió egyik alappillérének számító intézmény. A teljes uniós tudásanyag itt érhető el.

Mi szerepel a 9. parlamenti ciklus alakuló ülésének napirendjén (2019. július 2. és 4. között)?
     
Mint írják, az újonnan megválasztott képviselők, akik 2024-ig képviselik választóikat, először július 2. és 4. között találkoznak egymással, amikor is az Parlament alakuló ülésén vesznek részt. Ezen a kétnapos ülésen megválasztják a Parlament elnökét, 14 alelnökét és öt quaestorát. Meghatározzák emellett a Parlament szakbizottságainak és albizottságainak létszámát – és ezzel kezdetét veszi a 9. parlamenti ciklus. A következő hetek során első ízben összeülő szakbizottságokban megválasztják a testületek elnökeit és alelnökeit.

A napirend tehát így néz ki: először megválasztják a Parlament új elnökét, majd a Parlament alelnökeinek és quaestorainak megválasztására kerül sor, végezetül megalakítják az EP-szakbizottságokat.

Ki elnököl az első ülésen?

Amíg nem választnaka új elnököt, addig az alakuló ülésen az előző ciklus elnöke elnököl. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az egyik előző alelnök (rangsor szerint), vagy, távollétükben a leghosszabb ideje képviselői tisztséget betöltő képviselő elnököl.

Az Európai Parlament saját képviselői közül választja meg elnökét.

Természetesen külön jogszabály határozza meg az ideiglenes elnök jogosultságait, ez a 14. cikk. Ez kimondja, hogy:

„A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az Elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésen az Elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.”

Valamint azt is, hogy:

„Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az Elnök megválasztása vagy a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a mandátumok vizsgálata. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz kell utalni.”

Hogyan választ új elnököt a Parlament?
 
Mint írják, az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (azaz 38 képviselőnek (az Eljárási szabályzat reformjakor bevezetett ún. „alacsony érvényességi küszöbérték”) támogatása szükséges. A választás titkos szavazással történik. (15. szabály)

Az Európai Parlament szokásos szavazásaihoz képest rendhagyó módon a képviselők szavazólapon jelölik meg választott jelöltet, majd a lapot a szavazóurnába dobják. Az eljárást nyolc szavazatszámláló felügyeli, akiket sorsolással választanak ki a képviselők közül. A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszerezni (16. szabály).

Az üres vagy rontott szavazólapok nem számítanak a szükséges többség kiszámításakor. Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek, vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak egy második fordulóban is. Szükség esetén egy harmadik fordulóra is sor kerülhet, változatlan szabályok szerint.

Ha a harmadik forduló is sikertelen, az abban a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt egy negyedik körben is rajthoz áll. Itt már egyszerűen a többséget szerző jelölt nyer. Ezután az újonnan megválasztott elnök átveszi az ülés vezetését.

Hogyan választják meg az alelnököket és a quaestorokat?

Közlésük szerint a Parlament az elnök megválasztása után a Parlament működéséhez szükséges további két testület tagjait is megválasztja, az alábbi sorrendben: először a 14 alelnököt, aztán az öt quaestort.

A jelölések az elnök jelölésével megegyező módon történnek (azaz a 15. szabály szerint). A 14 alelnököt egy körben a szavazatok abszolút többségével választják meg. Ha a sikeres jelöltek száma 14-nél kevesebb, akkor a Parlament újabb szavazási fordulót tart ugyanilyen feltételek mellett. Ha harmadik fordulóra is szükség van, a fennmaradó helyek betöltéséhez már egyszerű többség is elegendő (17. szabály)

Az alelnökök rangsora megválasztásuk sorrendjétől függ. Amennyiben döntetlen az eredmény, a képviselők rangsorában az életkor lesz a döntő. Amennyiben az alelnököket közfelkiáltással választják meg, akkor a rangsort titkos szavazás eredményeképp állapítják meg.

A quaestorok megválasztása ugyanolyan eljárás szerint történik, mint az alelnöké. A képviselőcsoportok általában arra törekednek, hogy az alelnökök és a quaestorok száma nagyjából tükrözze a képviselőcsoportok létszámát és az elnökválasztás eredményét.

Mikor tudjuk meg, hogy melyik képviselő melyik szakbizottság tagja lesz?

A Parlament a július 2. és 4. közötti alakuló ülésén az Elnökök Értekezletének (CoP) javaslata alapján dönt a szakbizottságok létszámáról. Az Elnökök Értekezletének javaslatát jóváhagyásra nyújtják be a Parlament elé, amely egyszerű többséggel dönt.

A szakbizottsági tagok jelöléséről a képviselőcsoportok döntenek, döntésüket az első plenáris ülést követő plenárison jelentik be (az Eljárási szabályzat függeléke értelmében erről nincs szavazás). A szakbizottságok a következő hetek folyamán megtartják alakuló ülésüket, amelyen megválasztják elnöküket és alelnökeiket. A szakbizottságokat két és fél évre állítják fel.

A bizottságok jelentések elfogadásával és plenáris módosító indítványok beadásával formálják a jogszabályjavaslatokat. Emellett ők jelölik ki azon tárgyalódelegációk tagjait, amelyek a jogszabálytervezetekről a Tanáccsal egyeztetnek. A bizottságok saját kezdeményezésű jelentéseket is elfogadnak, szakértői meghallgatásokat szerveznek, és más uniós testületek és szervek munkáját vizsgálják.

Ki lesz a szakbizottságok elnöke?
     
Minden szakbizottság az alakuló ülésén a teljes jogú tagok közül választja meg elnökét és a legfeljebb négy alelnökét. Ők együtt alkotják a szakbizottság elnökségét (az ún. bureau-t), akik megbízatása két és fél évre szól. A bizottságok összetétele a parlamenti erőviszonyokat tükrözi.

Mik azok a képviselőcsoportok (frakciók), és hogyan jönnek létre?
 
A nemzeti parlamentekkel ellentétben, ahol általában egy párt alkott egy frakciót, az EP-ben több tagállami párt EP-képviselője ül össze egy frakcióban, az egyetlen közös pont, hogy itt is ideológia mentén alkotnak egy egységet.

A képviselőcsoport legalább 25 képviselőből áll, akik a tagállamok legalább negyedét (azaz minimum hét tagállamot) képviselnek. A képviselőcsoport létrehozásával a képviselők elismerik, hogy közös politikai nézeteket vallanak: a képviselőcsoport létrehozásáról szóló, a Parlament elnökének benyújtott nyilatkozat a csoport céljait feltüntető politikai nyilatkozatot is tartalmaz.

A képviselőcsoportok megalakításáról már május 27-én elkezdődtek a tárgyalások. A képviselőcsoportoknak július elsejéig kell nyilatkozniuk összetételükről. Ahhoz, hogy a képviselőcsoportot július 2-val elismerje a Parlament, a képviselőcsoportnak július elsejéig értesítenie kell a Parlamentet az összetételéről. Fontos tudni, hogy képviselőcsoportot a ciklus során bármikor létre lehet hozni.

Milyen feltételek teljesítése mellett lehet képviselőcsoportot alakítani?

A képviselők a választások után képviselőcsoportokat hoznak létre. A képviselőcsoportokat azonos politikai hovatartozású, különböző tagállamokból érkező képviselők alkotják. Később, a parlamenti ciklus alatt is lehet képviselőcsoportot létrehozni. A 8. ciklus végén nyolc képviselőcsoport volt az Európai Parlamentben.

Képviselőcsoportot legalább 25, a tagállamok legalább negyedét (azaz legalább hét tagállamot) reprezentáló képviselő hozhat létre. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoport létrehozásakor nyilatkozatban kell értesíteni a Parlament elnökét a képviselőcsoport nevéről, tagjairól és elnökségéről, és be kell mutatni a képviselőcsoport céljait felsoroló politikai nyilatkozatot.

A Parlament nem vizsgálja, hogy az egyes képviselőcsoportok tagjai egységes politikai nézeteket vallanak-e. A képviselők a képviselőcsoport létrehozásával ismerik el nézeteik azonosságát. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot valóban a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők vitatják nézeteik összhangját.

Hogyan nevezik ki az Európai Bizottság elnökét és a biztosokat?

A Bizottság elnöke

Az Európai Parlament választja meg a Bizottság elnökét. Erre az első alkalom a júliusi második plenáris ülés (július 15-18.).

A választások után az újonnan megalakuló Parlament egyik első feladata az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság új elnökének megválasztása. A tagállamoknak az európai parlamenti választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük az elnök személyére. A Parlamentnek abszolút többséggel (azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett) kell jóváhagynia a Bizottság új elnökét. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy minősített többséggel javaslatot tegyen egy új jelöltre.

A Parlament a 2014. évi európai parlamenti választások alkalmával bevezette a Bizottság elnöki tisztségéért indított jelöltek rendszerét. Mindegyik európai politikai párt jelöltet indított a Bizottság elnöki tisztségéért, és a választásokon a legtöbb szavazatot, a Parlamentben pedig többséget szerzett párt tehetett javaslatot a Parlamentnek a Bizottság elnöki tisztségéért induló jelöltjére.

Biztosok

A biztosjelöltek alapos parlamenti átvilágítási eljáráson mennek keresztül.

A Tanács a megválasztott elnökkel egyeztetve elfogadja a biztosjelöltek ? tagállamonként egy-egy jelölt ? listáját. A biztosjelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be. (a meghallgatások várhatóan október folyamán lesznek). A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket.

A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról. Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, a Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket.

Ha a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget kell betölteni, vagy új tagállam csatlakozása miatt újabb biztost kell kinevezni, akkor az érintett biztosjelöltek újra megjelennek az illetékes parlamenti bizottság előtt.