Szuverenitás és identitás: eredményt hirdettek a pályázaton

Joób Rhodé tudósítása

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Alapjogokért Központ közös rendezvényére érkeztünk csütörtök délután a Városliget Café-ba, a Vajdahunyad várára néző kilátás mellett ismerhettük meg a jelentkezők pályamunkáit. A pályázat témájául a „Szuverenitás – nemzeti identitás – alkotmányos identitás” címet adták meg a szervezők.

Az estet Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AJK) igazgatója nyitotta meg. Beszédében kifejtette a pályázat kiírásának tudományos célját: szükségesnek tartották, hogy a szuverenitásnak és a nemzeti identitásnak oly sokszor tárgyalt fogalmát újradefiniálják vagy kiegészítsék, mivel ma új kihívások érik az említett fogalmakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Ha az egyiket támadás éri, a másik ugyanúgy sérül. A nemzeti identitás olyan érték, melyről nem lehet lemondani. Ettől csak az állami szuverenitás végleges megszűnése foszthatja meg Magyarországot.

Alapdefinícióként a 16. századi Jean Bodin gondolatára hivatkozott, aki szerint a szuverenitás „az állam állandó és abszolút hatalma, azaz a parancsolás.(…) Ez a hatalom abszolút és szuverén, mivel nincs más feltételhez kötve, mint amit Isten és a természet törvénye parancsol”. Szánthó Miklós jelezte, hogy bár tisztában van azzal, hogy régebbi meghatározást használ, ami nem biztos, hogy a posztmodern felfogásokhoz illeszkedik, helyénvalónak tartaná, ha követnénk Isten és a természet parancsát.

Európai és nemzeti identitás

Varga Zs. András alkotmánybíró is felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy alkotmányos identitásunkról nem tudunk lemondani – ugyanakkor olyan identitásról beszélünk, ami minden percben változik. Minden, ami történik velünk, az nyomot hagy bennünk. Identitásunk része a török hódoltság és a Habsburg-uralom is, de örülünk annak, hogy ez az időszak lezárult.

Hozzátette: az Európai Unió tagjai vagyunk, ez szintén része az identitásunknak. Az Alaptörvény fogalmazói szükségesnek tartották leszögezni, hogy az európai identitás is részünk. Ez a tény viszont nem megváltoztathatatlan. Varga Zs. András megemlítette: annak idején fontosnak tartották, hogy az Alaptörvénybe a nemzeti identitás fogalma is bekerüljön.Nm arra volt szükségünk, hogy saját magunknak megmagyarázzuk, hogy van identitásunk és az ezer éves, hiszen számunkra ez egyértelmű volt.

A történelmi korok rövid bemutatásával Varga Zs. kontextusba helyezte a nemzeti identitás fogalmáról való beszéd fontosságát. Visszatekintett a XIX. századi pozitivizmus korszakára, a nagy kodifikáció korára. Ebben az időben felismerték annak szükségességét, hogy pontos jogi nyelvet dolgozzanak ki, melyben a szavak mindenhol ugyanazt fogják jelenteni. Ugyanez a korszak fontosnak tartotta a nemzeti identitás felemelését is, amikor egy nemzet önmagát meghatározza, saját irodalmi nyelvet kreál magának, önrendelkezést kíván.

Ilyen körülmények között 1918-ban, az első világháború után létrejöhettek a nemzetállamok. Ekkor elkezdik hangsúlyozni, hogy szükség van új alkotmányra is, ami egyértelmű volt mindenki számára az új társadalmi berendezkedés fényében. Ezt a korábban említett pozitivizmus elveihez is illeszkedett. Ugyanakkor a második világháború tapasztalatai kényszerűen háttérbe szorították a nemzeti identitás fogalmát, mivel sokkal fontosabb volt a nemzetközi együttműködés hangsúlyozása.

A jogász szerint Magyarországon az Európai Unió mint közösség megjelenésével újra beszélnünk kell nemzeti identitásról. Mivel fontos, hogy mi, magyarok úgy feleljünk meg az európai törvényeknek és értékeknek, hogy közben a mi identitásunk is megmaradjon.

Ugyanakkor azt is világosan látnunk kell, hogy az EU törvényei is védik a nemzeti identitást. A közös hagyomány védelme, a közös európai identitás megőrzése kiemelt cél mindenhol, de ebbe beletartozik a nemzeti identitás védelme is. Az előadás alatt megérthettük, hogy mindkét értékre,

A szuverenitás fogalmának meghatározása

Azt est folyamán négy pályamunka bemutatását hallgathattuk meg. Kálló Sámuel, Kocsi Ádám és Szabó Patrik „Csepp a tengerben? – Az Európai Unió és az alkotmányos identitás” című tanulmányukról számoltak be. Véleményük szerint a nemzeti identitás dinamikus. A nemzeti identitás meghatározásának van egy generális oldala, ilyen az alkotmányosság, ugyanakkor van egy speciális oldala is. Ezek azok az elemek, amelyek például a magyar alkotmányt megkülönböztetik a többitől. Dolgozatukban továbbá hosszan tárgyalják a joggyakorlatot, ami megvédi a nemzeti identitást. Ezek között szerepel a nemzeti nyelv védelme is. Pályamunkájukat különdíjjal jutalmazták.

Balogh Zsuzsanna Zsófia és Barta Leila „Őshonos nemzeti kisebbségek területi autonómiái az állami szuverenitás tükrében” című dolgozatukat mutatták be. Leszögezték, hogy sajnos még nem alakult ki explicit fogalmi meghatározás arra vonatkozóan, hogy kik is minősülnek őshonos nemzeti kisebbségnek. Munkájukban hosszan fejtegetik az autonómia fogalmának létjogosultságát. A probléma aktualitását valóságos példákkal illusztrálják. Beszélnek Dél-Tirol, a finnországi Åland-szigetek, Katalónia és Székelyföld helyzetéről is.

Szőke Petra, Szakács Szilvia „A szuverenitás fogalmának jogbölcseleti értelmezései a tagállamok tekintetében” című pályamunkájukról beszéltek. Vizsgálódásukban többek közt azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy ki a szuverenitás alanya, melyek a szuverén hatalom jellemzői? Mi az oka annak, hogy a szuverenitás fogalma ma megváltozott? Különböző klasszikus és modern gondolkodók szuverenitással kapcsolatos nézeteit taglalták. Elemezték többek között Jean Bodin és Thomas Hobbes munkáit is.

Digitalizáció és szuverenitás

A zsűri első díját Kilényi Márk és Pethő Marcell „Államiság és technológia: hatalom a digitális korban” című írás nyerte el. Fő kérdésük, hogy a digitalizáció megoldást ad-e arra, hogy az emberek közvetlen kapcsolatba kerüljenek az államhatalommal. Kifejtik, igaz, hogy a digitalizáció gyökeres változást hozott a társadalmi életben, de a technika sok hibalehetőséget is magában hordoz. Ebben az új korszakban a nép még mindig nem tudja jobban érvényesíteni sem érdekét, sem hatalmát:

A digitalizáció a terrorizmus terjedését is felgyorsította.

Az est végén Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára szólalt fel. Megemlítette, hogy a konferencián elhangzott témák különösen közel állnak napi munkájához, mivel feladata, hogy külföldi tárgyalásokon, interjúkban elmagyarázza, hogy mi magyarok mit és miért teszünk. Természetesen amikor konkrétumokról kéne beszélni vagy együtt olvasni az európai uniós szerződést, a kritikusok sokszor nem tudnak komoly érveket felhozni ellenünk. Hiszen, ahogy korábban is elhangzott, az EU maga is védi a nemzeti identitásunkat – fejtette ki Varga Judit.

Az államtitkár elmondta, nagyon megragadta egy filmben elhangzott néhány mondat, melyet azóta sokszor elmond Magyarország védelmében: „Akik vagyunk, azért vagyunk, mert a történelmünk olyan, amilyen”. Leszögezte, hogy az Európai Unió érdeke is, hogy a mi identitásunkat megvédjék Európában.