Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Több mint hetven szerző, hétszáz szócikk, az ajánlást Roger Scruton és Orbán Viktor írta. Már 2017-ben elkészült, de csak most jelent meg. Rendszerbe foglalták a konzervatív politikai szókincset? A Magyar politikai enciklopédia könyvbemutatóján jártunk.
Hétfő délelőtt rendezték meg a Magyar politikai enciklopédia című, vállaltan konzervatív nézőpontú politikatudományi kötet kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött bemutatóját.
„Egyetlen nemzet sem nélkülözheti a gondolkodó írástudókat” – idézte meg köszöntőjében Balog Zoltán, a kötet megjelenését támogató Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke Roger Scruton angol konzervatív filozófust. Az enciklopédia célja a magyar politikatudomány, politikatörténet és politikai filozófia gondolkodásmódjának bemutatása konzervatív megközelítésben – fejtette ki. Kitért arra is, hogy a kötetet két politikai alapítvány segítségéve sikerült létrehozni. „Persze föl lehetne tenni a kérdést, hogy miért nem valamelyik nemzeti intézmény végezte el ezt a munkát az elmúlt harminc évben. Ennek a kérdésnek a megválaszolását önökre bízom.”
Balog Zoltán
nevezte a tudományág enciklopédikus összefoglalásának a hiányát.
Pásztor Péter, a kötet főszerkesztője köszönetet mondott azoknak, akiknek szerepe volt az enciklopédia létrejöttében. Kiemelte Orbán Viktor miniszterelnököt is, aki ajánlást írt a kötethez.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója és a mű egyik szerzője, Karácsony András, a kötet szerkesztőbizottságának tagja, egyetemi tanár és Szilvay Gergely a kötet szócikkírója, a Mandiner főmunkatársa voltak. A beszélgetést Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója, az esemény házigazdája moderálta.
Szilvay Gergely szerint ezekben az években az egyetemeken egy újbaloldali egyetemi értelmiségi generáció van felnövőben, akik a nyugati posztmodern marxista nyelvet beszélik. Ahogy ez a generáció kinövi magát, úgy lesz egyre relevánsabb az enciklopédia.
Karácsony András kifejtette, a művel kapcsolatban arra a legbüszkébb, hogy míg a többi enciklopédikus próbálkozás az elmúlt három évtizedben ködbeveszett – akár a jogtudomány területén is, – ez a munka elkészült.
Mitől konzervatív?
Békés Márton kiemelte, a Magyar politikai enciklopédia nem más, mint
Szilvay Gergely szerint az a fontos, hogy végre van egy konzervatív szemléletű enciklopédia, ami hivatkozható. A konzervatívság pedig a szócikkek tartalmában, a személyek megválasztásában, a tematika arányaiban és a fogalmak megközelítésében lelhető fel.
„A szellemi világ az eszmék alakulását akartuk bemutatni és érzékeltetni” – tette hozzá Karácsony András. A konzervatív szemlélet nem egyfajta szemléletet, hanem sok változatot jelent. „Nem a mesterséges intelligenciával készített írásokról van szó, hanem a hagyományos intelligencia által készítettekről.”
„Fordítsuk le nagyon gyorsan és árasszuk el vele a világot!”
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az enciklopédiát minél hamarabb le kell fordítani és közzé kell tenni idegen nyelven is. „Ha angolul elérhető lesz az interneten, akkor semmi nem állítja meg azt, hogy minden a magyar szellemi életről szóljon” – jelentette ki Békés Márton.
Szilvay Gergely szerint
ez az időszak pont megfelelő, hogy a magyar tudományos élet ekkora teljesítményeire felfigyeljenek.
Kinek mit adhat az enciklopédia?
Karácsony András szerint a kötet nem tudós társaság számára készült, célközönsége sokkal szélesebb annál.
„Mi tudjuk azt, hogy a világ nem 1789-ben kezdődött” – mondta Szilvay Gergely. Az újbaloldali gondolkodók nem hivatkoznak semmire, ami a felvilágosodás előtt történt. „Mi az ezelőtti időszakot is befogadtuk az enciklopédiába”, ami szerinte átfogó szemléletet és narratívát kínál az olvasó számára. „Az enciklopédia nem dekonstruál, hanem rekonstruál. Nem létrehozzuk a konzervatív fogalomkészletet, hanem felelevenítjük, adoptáljuk a mai helyzetre.”
„A könyveket nem zseniknek írják, hanem a népnek” – idézte Berzsenyit Békés Márton. Hangsúlyozta, a francia forradalom már a Bastille ostroma előtt győzött a felvilágosodás szellemében enciklopédiákon keresztül. „Remélem, ez az enciklopédia újabb forradalmat indít el, és ez most konzervatív lesz!” – zárta szavait a történész.