A brit Quacquarelli Symonds 2019-es rangsora szerint.
A világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye között van az előadóművészeti képzési kategóriában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a brit Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es rangsora szerint – közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.
A február végén közétett rangsorban a közép- és kelet-európai régió művészeti egyetemek közül a Zeneakadémia mellett mindössze két iskola szerepel az első 100-ban, az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet. A QS az 51. helytől a 100. helyezésig hagyományosa már csak csoportos sorrendet közöl, ebben a szekcióban kapott helyett a Zeneakadémia is.
IA QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe. Az első az adott intézmény hírneve és tekintélye a tudományos szférában, amelyet 80 ezer területi szakember megkérdezésével értékeltek, az összesített pontszám 40 százaléka ezen múlott. A közlemény szerint a Zeneakadémia zenetudományi kutatásai nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak, amelyek egyik fokmérője, hogy a Zeneakadémia kutató munkatársai rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak.
A második szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága volt, ehhez a rangsor készítői 13 millió tudományos dolgozat 66 millió hivatkozását nézték át. Az oktatói-hallgató arány jelentette a harmadik szempontot, ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai miatt kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik az órákon.
A rangsor készítői emellett figyelembe vették a kikerült hallgatókat foglalkoztató munkáltatók véleményét is. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendőek a zenei „munkaerőpiacon", a világ legnagyobb koncerttermeiben is kapnak lehetőséget, nemzetközi jelenlétük jelentős. A közlemény példaként említi, hogy a Bécsi Filharmonikusok cselló szólamának mindhárom magyar vezetője a Zeneakadémián tanult.
A rangsorolás utolsó szempontja az egyetemek nemzetközi nyitottságát, a külföldi hallgatók és oktatók arányát vizsgálta. A Zeneakadémia külföldi hallgatóinak aránya az egyetem évtizedekre visszanyúló nemzetközi kapcsolatainak is köszönhetően meghaladja a 20 százalékot, ez a szám Magyarországon csak a Semmelweis Egyetem esetében magasabb – olvasható a közleményben.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Kossuth-díjas zongoraművésszel „szomorúzenészekről”, Kárpát-medencei Liszt-dns-ről beszélgettünk és arról, tényleg olyan fontos kérdés-e, ki vezeti a Zeneakadémiát. Interjúnk.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
