Az IM államtitkára arra reagált, hogy Svédország beavatkozik a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti", a saját országát már „elárasztotta" migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.
Völner Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon. Az IM államtitkára hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe.
Úgy folytatta: az eddig is tudható volt, hogy a „külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek" a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél.
A magyar kormány szerint viszont az lenne célszerű, ha mindenki a saját problémájával törődne. Jelezte, a kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz számukra az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Soros-hálózat" átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett állt.
Völner Pál ismertette: az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.
A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán - tette hozzá. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország „a transzparencia éllovasa", míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.
Közölte: a svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál.
A beavatkozástól függetlenül, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – közölte Völner Pál.
Az eljárás során a magyar kormány kifejtette, hogy a szabályozás nem korlátozza sem a külföldről támogató jogát a támogatásra, sem a támogatást elfogadó magyarországi civil szervezet jogát a támogatás elfogadására és annak felhasználására a létesítő okiratban meghatározott tevékenység ellátására – mondta.
A szabályozás célja az átláthatóság biztosítása a közéletre hatást gyakorolni képes civil szervezeteknél, azért, hogy a közvéleménynek nyilvánvaló legyen, az adott szervezet adott esetben külföldről is kap támogatást, illetve hogy kizárható vagy csökkenthető legyen az illegális forrásból származó támogatások által jelentett „közrendi vagy közbiztonsági kockázat" – tette hozzá Völner Pál.
A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte, vagy az egyesületi forma típusa – közölte.
A kormány szerint a bizottság semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel arra, hogy az állítólagos megbélyegző jelleg ténylegesen a támogatási hajlandóság csökkenésével és ezáltal a támogatott szervezetek tevékenységének akadályozásával járt volna.
A törvény maga teszi egyértelművé: a rendelkezései által elérni kívánt transzparencia arra szolgál, hogy a Magyarország politikai és társadalmi életét negatívan befolyásolni képes, ismeretlen eredetű források által jelentett kockázat megszűnjön. Magát a célt és annak legitim voltát a bizottság sem vitatja, elismeri, hogy a közrend és a közbiztonság védelme, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem indokolhatja az intézkedéseket a tőkemozgások átláthatóságának növelésére, még ha a konkrét intézkedésekkel nem is ért egyet – olvasható Völner Pál közleményében.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – az Index, a HVG, Mandiner, a Telex, az Origo, a 24.hu, a Pesti Srácok és a Magyar Hang beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte az EU-ban megszűnt a jogállamiság, a bürokraták szabálytalanul nyúltak az orosz vagyonhoz, a NATO főtitkára pedig nyíltan a béke ellen dolgozik. Orbán Viktor szerint a veszély most már Nyugatról is fenyeget.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
