A magyar munkavállalók 5,2 százaléka dolgozik külföldön, ami alacsonyabb mint a régiós átlag.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett adataiból az derül ki, hogy továbbra sem jelentős a külföldön munkát vállalók aránya Magyarországon – írja a Magyar Idők. Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben a 20–64 éves korosztály 5,2 százaléka dolgozott más uniós tagállamban. Ez 325 ezer embert jelent.
Ezzel az aránnyal a 28 tagállamból hazánk a 13. helyen áll az EU-ban. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, valamint a 2004-től csatlakozott tagállamok közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének átlaga 3,8 százalék. Nem valósak tehát a félmillió-egymillió elvándorolt magyar munkavállalóról szóló hírek.
A Magyar Idők cikkéből kiderül, hogy a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt 70 ezer fő körül mozgott, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány. Az EU-n belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerőpiac. Az emelkedés mértéke 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent, tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővüléssel. A 325 ezer emberből 75-80 ezer ingázhat naponta Ausztriába és vissza.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
