Hatvanezres alapjövedelmet ígér a Párbeszéd

A gyerekek után havi 30 ezer, a felnőtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj 90 ezer, míg a nettó minimálbér 150 ezer forint lenne. Karácsony Gergely egy fővárosi cukrászdában tartott arról beszélt, hogy pártja újraszámolta korábbi elképzeléseit. A Párbeszéd ezt megelőző a gyerekeknek 25 ezer, a felnőtteknek 50 ezer, a várandós anyáknak pedig 75 ezer forintot ígért. A Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, az alapjövedelem egy új társadalmi, gazdasági berendezkedésnek lehet a kiindulópontja.

Ez nem csodaszer, de nagyon sok területen vannak továbbgyűrűző hatásai – fogalmazott. Részese lehet a szegénység és nélkülözés elleni fellépésnek, emelheti a ma alacsony béreket és nyugdíjakat, és a bűnözés, az egészségügy, a munkaerőpiac területén is vannak pozitív hatásai - közölte. Az alapjövedelem „egy forradalmi eszköz, de nem a forradalom maga”, bevezetése nagyon erős szemléletváltozást és széles körű társadalmi párbeszédet feltételez – hangsúlyozta Karácsony Gergely. A bevezetés előtt népszavazást kell tartani róla, hogy legyen politikai és alkotmányos védelme is – jelentette ki.

A politikus azt javasolta, hogy ha a baloldali ellenzéki pártok nyerik a jövő évi választást, akkor 10-20 ezer fő részvételével és évi 5-10 milliárd forint ráfordítással tartsanak egy két-három éves modellkísérletet az alapjövedelemről. A kormányfőjelölt további ígéreteket is tett, ezek között a lakhatási támogatás országossá tétele, a garantált minimumjövedelem, béremelési politika, az álláskeresési támogatás rendszerének visszaállítása és a minimálnyugdíj bevezetése is szerepelt.

Az eseményen felszólalt Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője, aki miközben az alapjövedelem lehetséges pozitív hatásait sorolta fel, a vita lényegének nevezte, hogy annak résztvevői hogyan gondolkodnak az emberről, a méltóságról és a szabadságról. Az egyik oldalon a demokratikus humanisták, a másikon az etnikai nacionalista, fajvédő ideológiák képviselői állnak – jelentette ki. Szentpéteri Györgyi, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke a legnagyobb feladatnak azt nevezte, hogy a világ több pontján is vezessék be próbaképpen az elképzelést.     Három lehetséges módszer létezik, az első, amikor az állam maga határozza el a bevezetést, ilyen Finnország és ilyen lehet Skócia is – közölte. Az önkormányzati vagy a megyei szintű bevezetés rendszere Belgiumban létezik, és hasonlóra készülnek az Egyesült Államokban, Oklahomában. A harmadik lehetőség az, amikor privát szervezetek, alapítványok biztosítják az alapjövedelmet – közölte.

(MTI)