A Fidesz senkitől sem fél – Bóna Zoltán a Mandinernek

Október elején ön lett a Fidesz egyik frakcióvezető-helyettese. Eddig nem hallottunk önről. Bemutatkozna pár mondatban? 

Tősgyökeres dunavarsányi vagyok, lelkész családban nőttem fel. Szüleim 1980 óta lelkészek Dunavarsányban. Én pedig teológiát végeztem a Komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karán. A politikai pályafutásom 2003-ban kezdődött, amikor Dunavarsányban megalakítottuk a Fidesz helyi szervezetét, amelyet azóta is vezetek. 2005 szeptemberében a dunavarsányi képviselő-testület önfeloszlatása okán egy időközi önkormányzati választást írtak ki, amin 24 évesen elindultam, mint a helyi Fidesz polgármester-jelöltje. Sikerült győznöm és ezzel az ország legfiatalabb polgármestere lettem. A választók ezután 2006-ban és 2010-ben újraválasztottak. 2014-ben pedig a szigetszentmiklósi választókerületben választottak meg országgyűlési képviselőnek.

ő indult a közös baloldali összefogás jelöltjeként és nyolc százalékos különbséggel sikerült győznöm ellene. Országgyűlési képviselőként a Nemzeti Összetartozás Bizottságában és a Törvényalkotási Bizottságban dolgozom. Idén októberben pedig az a megtiszteltetés ért, hogy Gulyás Gergely frakcióvezető felkért frakcióvezető-helyettesnek, így ezt a feladatot is ellátom.

Teológusként miért a Fidesz és miért nem a KDNP?

Azt gondolom, hogy mind a KDNP-ben, mind pedig a Fideszben megtalálhatók azok a polgári, konzervatív, keresztény értékek, amelyeket otthonról hozok magammal. Mégis, amikor 22 évesen elkezdtem politizálni, a Fidesz ideológiájával tudtam leginkább azonosulni, ezért is kezdtük el építeni a helyi Fidesz közösséget.

Milyen karakterre készüljünk önnel kapcsolatban? Németh Szilárdhoz hasonlóan megmondóember lesz, vagy a Gulyás Gergelyre jellemző visszafogottság áll inkább közel önhöz?

Először is kellő szerénységgel szeretnék nyilatkozni, hiszen mindkét előbb említett politikustársam nagyon fontos szereplője a politikai közösségünknek. Azt tudom ígérni, hogy alázatosan fogom végezni a rám bízott munkát. Alapvetően családpolitikával, demográfiával és nemzetpolitikával fogok foglalkozni, de a szakmámból adódóan az egyházpolitika sem áll távol tőlem. 

Reformátusnak lenni mennyire előny a Fideszben? Az ország három közjogi méltóságából kettő református, és egyes pletykák szerint azért nem Balog Zoltán lett a köztársasági elnök, hogy a katolikusok meg ne sértődjenek a teljes református térhódítás miatt.

Ma Európában és Magyarországon a kereszténység képviselete a legfontosabb.

Én büszke vagyok protestáns gyökereimre és neveltetésemre. Szüleim és nagynéném jelenleg is aktív lelkészként szolgálnak, egyik nagyapám is lelkész volt, tehát ezt a hagyományt hozom magammal. Azt pedig különösen fontosnak tartom, hogy ezekben a napokban üljük a reformáció ötszázadik évfordulóját. Azt gondolom, hogy mind a mai Európa, mind Magyarország vonatkozásában nagyon meghatározó tényező a reformáció. Ma nem ilyen Európában és nem ilyen Magyarországon élnénk, ha nem történt volna meg ötszáz éve a reformáció. A protestánsok közéleti szerepvállalása pedig mindig is jellemző volt. Elég csak a híres költőink vagy politikusaink életútját megnézni. Közülük nagyon sokan protestánsok voltak.

Hozott már olyan politikai döntést, amely szembement a vallási meggyőződésével?

A vallási meggyőződésemmel politikusként még sohasem kellett szembemennem. Természetesen vannak az emberben dilemmák, kérdésfelvetések, de konkrétan az elveimmel szembemenni politikai érdekből még sosem kellett.

És, ha a jövőben frakcióvezető-helyettesként ilyen helyzetbe kényszerül, akkor mit tesz?

Mivel az elmúlt hét év kormányzásában nem jelentkezett ilyen kérdés, így alapos okom van feltételezni, hogy a jövőben sem fog. A Fidesz-KDNP pártszövetségnek egyértelmű meggyőződése van a kereszténységgel, a hitélettel és az egyházakkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez a jövőben sem fog változni. Miért is változna?

A migrációval kapcsolatos kormányzati politikát hívő reformátusként hogyan tudja összeegyeztetni a hitével? Az ellenzék részéről gyakori a vád, hogy a Fidesz-KDNP csak „álkeresztény”, mert a „jó keresztény” befogad, segít, ahol tud.

A jó keresztény befogad és az üldözöttet oltalmazza. De nagyon fontos, hogy a menekültkérdést és az illegális migrációt ne mossuk össze. Természetesen az üldözöttekkel szemben szolidárisnak kell lenni, de az illegális bevándorlást nyakló nélkül a közösségeink, a kereszténység, a polgári Magyarország jövőjének kockáztatása okán nem szabad támogatni.

Legutóbb Őcsényben nem illegális migránsok, hanem a magyar állam által menekültként elismert személyek szerettek volna üdülni. Mégsem kerülhetett rá végül sor. Erről mi a véleménye?

Az őcsényiekhez nagyon sok sajnos igaz információ eljutott a migrációval kapcsolatban. Alappal tarthattak attól, hogy valami majd megint túl fog mutatni azon, mint amire az eredeti menekültek üdültetésről szóló ígéret szólt. A valódi menekülteken természetesen segítenünk kell. A kísérő nélküli kiskorúakat például külön gondozásban és oktatásban részesítjük Magyarországon. De elindult a Hungary Helps program is, amely az üldözött keresztényeknek kíván segítséget nyújtani. Szintén említésre méltó, hogy Irakban iskolákat és templomokat építenek vagy újítanak fel magyar támogatásból. A kormány szolidaritása tehát nem megkérdőjelezhető.

Az őcsényiek félelmében a kormányzati kommunikációnak nincs felelőssége?

Az őcsényiek nem a kormányzati kommunikáció miatt félnek, hanem amiatt, amit hallanak a hírekben. Az elmúlt két évben Európában több mint tizenöt terrortámadás történt, amelyek során háromszáznál is több ember halt meg. Ezek után miért csodálkozunk, hogy félnek az őcsényiek? Mi szeretnénk Magyarországot megtartani magyarnak. Nem szeretnénk más országok bevándorlási politikájába beleszólni, de ugyanezt elvárjuk másoktól is. Nem más országokkal van vitánk, hanem a brüsszeli bürokráciával, amely ránk akarja erőltetni az akaratát.

Az is gyakran megfogalmazott kritika, hogy a Fidesz-KDNP-n belül sok olyan politikus van, akiket erősen meghatároz a vallási identitása és ez rányomja a bélyegét szakpolitikai döntésekre is. Például a vasárnapi zárvatartás, a hit és erkölcstan oktatás vagy az egyházi iskolák kiemelt támogatása.

Ezekről az ügyekről külön-külön érdemes beszélni. A hit- avagy erkölcstan oktatás választható. Senkire sincs rákényszerítve, mint kötelezettség. Az egyházi iskolák kiemelt támogatása pedig európai gyakorlat, és természetesen nem kötelezzük a diákokat arra, hogy egyházi iskolákba járjanak. Ami pedig a vasárnapi zárvatartást illeti: ez a javaslat nem arról szólt, hogy vasárnap ne lehessen boltba járni, hanem sokkal inkább az volt a cél, hogy ne lehessen a munkavállalókat a hét utolsó napján is munkára kötelezni. Ez tehát nem vasárnapi zárvatartás, hanem vasárnapi munkaszünet. Ez lényeges szemléletbeli különbség. Az azonban kétségtelen, hogy a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás miatt ebben az ügyben végül változtatnunk kellett.

Czeglédy-ügy. Ebben tartotta az első sajtótájékoztatóját a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként. Miért tolják ennyire ezt az ügyet? Nem mindegy már az MSZP-nek és a DK-nak?

Ez nem az MSZP-ről és a DK-ról szól. Ez arról a közel ezer diákról szól, akik nem kapták meg a megérdemelt jussukat. A sajtótájékoztatóm lényege az volt, hogy a Fidesz frakció határozati javaslattal fordul a kormányhoz annak érdekében, hogy azoknak a diákoknak, akik bár elvégezték a munkájukat, azonban mégsem kapták meg a fizetésüket, az állam fizesse ki a járandóságukat. Természetesen ez azzal fog járni, hogy amennyiben a Czeglédyék ellen folytatott eljárásban tőlük behajtható lesz az okozott kár, akkor ezt az állam tőlük be fogja hajtani.

És a Jobbikkal mi a helyzet? Tényleg be akarják őket tiltani? Vona Gábor már lenyilatkozta, hogy „lélekben fel van készülve a betiltásra”.

Nincs szó semmilyen betiltásról. Az, hogy Vona Gábor miket nyilatkozgat, annak nem sok jelentősége van. Az a fontos, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Ha betartják a törvényeket, akkor semmilyen probléma nem lesz. A Jobbiknak csak igazolnia kell, hogy tiszta forrásból folytatja a plakátolást.

Azt is mondja Vona, hogy a Fidesz fél a Jobbiktól, Orbán meg fél Vonától és ezért az ÁSZ-t politikai eszközként használják fel a Jobbik ellen.

A Fidesz természetesen senkitől sem fél. Miközben az ellenzék beszél, mi kormányzunk. Nekünk két feladatunk van: megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól és gazdasági, társadalmi fellendülést hozni. Ne feledjük el, hogy 2010-ben ez az ország gazdasági értelemben romokban hevert. Ehhez képest ma már sokkal jobb a helyzet, a gazdasági eredményeink figyelemreméltóak. Persze messze vagyunk még attól, hogy elégedetten hátradőlhessünk, de az irány jó.

Ha ilyen büszkék az eredményekre, akkor miért nem pozitív eredménykampányt folytatnak? Ha kimegyek az utcára, csak Sorosról látok plakátokat.

A Fidesz az elmúlt hét évben mindig beszámolt az eredményekről. Beszámoltunk a hétszázezer új munkahelyről, beszámoltunk arról, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, arról, hogy visszafizettük a szocialisták által felvett IMF-hitelt, de arról is, hogy megemeltük az orvosok és a tanárok fizetését. És akkor még a rezsicsökkentést, a minimálbéremelést, az ingyen tankönyvet, valamint a gyermekétkeztetést nem is említettem. De történt előrelépés demográfiai téren is, hiszen amikor átvettük a kormányzást, akkor a termékenységi ráta még csak 1,2 volt, most már 1,5-nél tartunk. Persze messze még a vágyott 2,1-es szint, de a tendencia bíztató. Áttörést értünk el a nemzetpolitikában is. Épp az elkövetkező hetekben fogja letenni az állampolgársági esküt az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár.

Ez a történelmi kihívás a népvándorlás, az illegális migráció ügye. Itt kapcsolódik a történetbe Soros György, aki bevándorlókat akar Európába telepíteni és kevert népességű társadalmakat akar létrehozni. Ez azt gondolom, hogy gyermekeink és unokáink jövőjét meghatározó kérdés, ezért fontos, hogy beszéljünk róla.

Az ellenzék szerint a „Soros-terv” nem létezik és az csak egy Fidesz által kitalált összeesküvés-elmélet.

Én meg azt gondolom, hogy ez egy létező terv. Maga Soros György írta le több részletben, ő maga nevezte az írásait olyan tervnek, amellyel Orbán Viktor migrációs politikáját akarja ellenpontozni. Ezzel a kérdéssel egy történelmi mérföldkőhöz érkeztünk, most dönthetjük el azt, hogy milyen Európában, milyen Magyarországon akarunk élni a jövőben. Ez olyan döntés, amit nem lehet majd visszacsinálni. Ha egyszer bevándorlóországgá válunk onnan már nincs visszaút.

Az ellenzéki pártok szerint azért is túlzás Soros Györggyel ennyit foglalkozni, mert az, amit ő írt, az csak egy újságcikk, amit bármilyen újságíró vagy elemző írhatott volna.

Soros György jóval több mint egy mezei újságíró. Mégiscsak huszonötmilliárd dolláros vagyona van, amely vagyon nagy részét olyan projektekbe fekteti, amelyek az ő politikai és társadalmi elképzeléseit akarják megvalósítani. Az alapítványai és az általa támogatott szervezetek hálózatosodva, egymást segítve, egymásra hivatkozva működnek és érvényesítik a donor akaratát. És azért azt is megnézném, hogy melyik újságírót fogadja úgy az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke, ahogy Soros Györgyöt fogadták. De egyébként az ellenzék már nagyon sok mindent mondott a migráció kapcsán. Tehát az, hogy most épp a Soros-terv létezését próbálják relativizálni, az tökéletesen beleillik ebbe a sorba. Azzal kezdték 2015 elején, hogy lenyilatkozták, hogy a migráció az egy „álprobléma”. Aztán a kvóták létezését tagadták. Miután kiderült, hogy vannak kvóták azt mondták, hogy vannak ugyan, de önkéntes alapon működnek. Mára kiderült, hogy a migráció egy történelmi kihívás, és az is kiderült, hogy nem csak önkéntes kvóták vannak, hanem kötelező kvóta is van.

Navracsics Tibor is úgy fogalmazott, hogy ő a Soros-tervet „csak a választási kampány retorikájának” tartja.

Navracsics Tibor az Európai Bizottságban dolgozik, Brüsszelben. Máshogy látjuk a helyzetet. Mi azt tapasztaltuk a déli határ mentén és a Keleti pályaudvaron történtek kapcsán is, hogy az illegális bevándorlás nagyon komoly probléma, amelyet kezelni kell. Örömteli, hogy az illegális bevándorlással szembeni küzdelemben nem vagyunk egyedül. Sőt, immáron nemcsak a V4-ek állnak mögöttünk, hanem a múlt heti osztrák parlamenti választás után azt gondolom, hogy a szomszédban is fordulat várható.

Az elmúlt hetekben többször is leültek vitázni az MSZP-vel a migrációról, a gazdaságról, a nyugdíjakról, valamint Paks 2-ről is. Ezekkel a vitákkal csak az MSZP-t akarják életben tartani?

Alig egy hónapja vitázott a Magyarul Balóval című műsorban Gulyás Gergely a Jobbikban politizáló Volner Jánossal. Ezen logika alapján akkor még a Jobbikot akartuk életben tartani? Egyszerű vitákról van szó. Ilyen vitákra sor került már korábban is. Vitázott például Németh Szilárd Szigetvári Viktorral is korábban, de Paks 2 kapcsán Lázár János is vitázott Jávor Benedekkel.

A közvélemény-kutatások szerint simán vezet a Fidesz. A többiek fasorban sincsenek. El lehet ezt még veszíteni?

Mi vagyunk az esélyesek, de az esélyt be kell váltani. Nem szabad hátradőlni.

Nagyon kemény kampány áll előttünk. Az ellenfeleink az életben maradásért küzdenek, ezért gyakorlatilag bármire képesek. Nekünk higgadtnak kell maradni és az energiákat, az elszántságot a választás napjára koncentrálni.