Így gyarapodik a magyar lakosság

A Világgazdaság beszámol arról: idén a II. negyedév végére 45 963 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 874 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3.362 milliárd a gyarapodás.

A lap adatai szerint a háztartások kötelezettségeinek szintje 8 577 milliárd forintra nőtt 25 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 101 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 849 milliárdos negyedéves növekedéssel 37 387 milliárd forintra nőtt.

Kifejezett jómód

A Világgazdaság megszólaltatta Horváth Andrást, a Takarékbank elemzőjét: szerinte regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legutolsó, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97,7 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 81,7 százalék, az íreknél 79,3 százalék, a cseheknél 78,9 százalék, a görögöknél 78,3 százalék, a finneknél 71,7 százalék, a szlovéneknél 70,1 százalék, az észteknél 66,0 százalék, a lengyeleknél 59,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 40,6 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 127,5 százalékos illetve az osztrák 129,6 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171,6 százalékos vagy a svéd 198,8 százalékos szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak – írja a lap.

Előretör a készpénz

Horváth András szerint a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság.

A Világgazdaság arról is ír: húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.