Értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön, állva hallgatta végig a székely himnuszt – mondta Semjén Zsolt szerdán Tusványoson. A miniszterelnök-helyettes korrektnek és pozitívnak tartja Klaus Iohannis a napokban Székelyföldön tett megnyilvánulásait.
Korrektnek és pozitívnak tartja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Klaus Iohannis román államfő kedden tett székelyföldi látogatását – erről a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerdai megnyitóján beszélt a magyar kormány képviselője. Semjén Zsolt szerint értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön – egyszerre kereste fel Románia két magyar többségű megyéjét, Hargita és Kovászna megyét – állva hallgatta végig a székely himnuszt, és az is fontos, hogy Iohannis elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, amit Románia lobogójával viszonzott, ő maga pedig a „csere” szót használta erre a gesztusra.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt.
Felhívta a figyelmet: a magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyaroknak nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen. „Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, a magyarságnak vagy a székelységnek nem jár, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, pedig nyilvánvalóan nem így van” – hangoztatta Semjén Zsolt.
Az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva úgy fogalmazott: ez a magyarságnak „tragikus dátum”, a románságnak pedig öröm, nemzeti identitásuk alapja. Ezzel kapcsolatban azt kérte a románoktól, „tanulmányozzák és fogadják el” a történelmi dokumentumot, mert a magyarok semmi mást nem kérnek tőlük, csak amit száz éve szabad akaratukból megígértek.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, a Tusványos egyik alapítója az erdélyi rendezvény szerdai megnyitóján úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Jonannis moderátora lesz a román-magyar párbeszédnek. „Figyelembe véve, hogy az államfő jelentős erdélyi magyar támogatással nyerhetett választást, többet vártunk volna tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót” – jegyezte meg az EMNP ügyvezető elnöke.
(MTI)
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Maia Sandu jelenlegi nyugatos elnök és kihívója, az oroszpárti Aleksandr Stoianoglu között választanak vasárnap a moldovaiak.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály, pénzügyminiszter a Kormány nevében nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A székelyföldi önkormányzatok teljes mellszélességgel támogatják a javaslatot.
A valenciai régióra néhány óra alatt egy átlagos év összcsapadéka zúdult le.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
