Pozsonyban vizsgázik Merkel

„Az európai erőviszonyok három csoport egymásba feszülésével írhatók le talán a legjobban. Az egyik csoportot Angela Merkel vezeti, idetartozik az uniós elit (főleg a Juncker-féle Európai Bizottság), illetve olyan nyugati államok, mint Svédország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. Ez a csoport a gazdaságban szigorú költségvetési fegyelmet és stabilitást akar, a politikában föderális uniót, a migránskérdésben pedig támogatja a menekültek további szervezett beengedését.

Ezzel szemben állnak a visegrádiak, illetve részben Románia, Bulgária és Horvátország: a gazdaságban elfogadják a költségvetési fegyelmet (Orbán Viktor is ezt hangsúlyozta Varsóban), a politikában viszont föderális unió helyett a nemzetállamok unióját akarják, amelyben a választott politikusokból álló testület, a tanács veszi át a hatalmat a bizottságtól, a migránskérdésben pedig elvetik a kötelező kvótát, és a határok szigorú megvédésére, a menekültáradat leállítására helyezik a hangsúlyt.

Valahol e két csoport között helyezkedik el a harmadik, a dél-európai államok csoportja (Olaszország, Portugália, Görögország és gazdasági szempontból Franciaország). Ők nem fogadják el a költségvetési fegyelmet, és lazítanának a szigorú gazdaságpolitikai előírásokon, politikában és a menekültügyben viszont köztes álláspontot foglalnak el.

Bármennyire is vezetik tehát kevésbé látható, külső szempontok Angela Merkelt, mégis ebben a háromszögű erőtérben kell fenntartania a jó és magabiztos vezető illúzióját hazájában, Európában és a világban. Ezért – kalkulálva a visegrádiak ellenállásával a politikájával szemben – lehet, hogy valamilyen kompromisszumra próbál majd törekedni Pozsonyban. De ennek nem szabad bedőlni és engedni: Merkel (vagy akik mögötte állnak) még korántsem adta/adták fel Európa kulturális, lelki kiüresítésének a tervét.”