A Brexit-népszavazás fogja uralni a kedden kezdődő brüsszeli uniós csúcs napirendjét. Miközben várhatóan kitárgyalják majd a kérdést a tagállamok vezetői, érdemi döntés nem várható, mivel egyelőre nincs is miről dönteni. Nagy-Britannia ugyanis hivatalosan nem jelezte eddig az EU felé a kilépési szándékát és ezzel nem is fog kapkodni, ami fokozza a bizonytalanságot. Tudósításunk Brüsszelből.
Ugyan a migráció és gazdasági kérdések is szerepelnek a kedden kezdődő uniós csúcs napirendjén, várhatóan az EU-tagságról szóló múlt heti brit népszavazás uralja majd a találkozót. Kedden még David Cameron brit miniszterelnökkel együtt beszélik ki a témát a tagállamok vezetői, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdára viszont olyan egyeztetést kezdeményezett, amelyre a britek már nem hivatalosak.
Lényegi döntés azonban a Brexit kapcsán nem várható a csúcson, hiszen jogilag egyelőre nincs ügy, így nincs is miről dönteni.
Időhúzás
Nagy-Britannia kilépésének folyamata ugyanis azzal kezdődik, hogy hivatalosan jelzi: érvényesíteni kívánja az EU-szerződés 50. cikkét a kilépésről. Erről azonban David Cameron újfent kijelentette: addig, amíg októberben az utódja át nem veszi a hivatalt, ez nem fog megtörténni. Miközben a britek az időt húzzák, az uniós intézmények és egyes uniós tagállamok vezetői sürgetnék a kilépési folyamat elindítását. Az Európai Parlament keddi rendkívüli ülésén várhatóan el is fogad egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Egy magas rangú uniós tisztségviselő azonban csak hirtelen reakcióként értékelte, hogy többen azonnal kidobnák a briteket az EU-ból. Szerinte néhány hét múlva le fognak nyugodni a kedélyek és utána lehet normálisan is beszélni a kérdésről.
Azzal nem nagyon számol senki, hogy a népszavazás eredményét követően mégsem indul el a kilépési folyamat. Bár akadnak olyan vélemények, hogy a brit parlament – ahol egyébként jelentős többségében olyan képviselők ülnek, akik az EU-tagság fenntartását pártolják – akár figyelmen kívül is hagyhatná az emberek döntését, hiszen jogilag semmi sem kötelezi őt ezzel kapcsolatosan; ám brüsszeli forrásaink egyöntetűen úgy vélték, hogy ez politikailag vállalhatatlan lenne.
Szintén kérdés a Nagy-Britannia részét képező Skócia helyzete, amely kitart az uniós tagság mellett, és már jelezte: nem fognak hozzájárulni a kilépéshez. Uniós forrásaink szerint ez akár alkotmányos válságot is okozhat az egyébként írott alkotmány nélküli Nagy-Britanniában. A skót parlament hozzájárulása egyes kérdésekhez eddig szokásjog alapján működött, leírva azonban sehol nincs, hogy ezt figyelembe kellene vennie. Forrásunk szerint az, ha Nagy-Britannia kilép az Unióból, Skócia pedig emiatt függetlenedne, hogy így tartsa meg tagságát, beindíthat egy másik folyamatot is: azt, hogy más régiók – például a katalánok – is újra küzdeni kezdjenek az elszakadásukért.
Zűrzavar és bizonytalanság
Nagy tehát a zűrzavar és a bizonytalanság a Brexit körül, hiszen egyelőre csak egy vélemény van a kérdésben, igaz ez a vélemény elég erős: a brit választók többsége (52 százalék) mondta azt, hogy ki akar lépni az EU-ból. Mivel azonban ez nem egy ügydöntő népszavazás volt, ezért első körben lépnie kellene brit parlamentnek és kormánynak, amely azonban nem mozdul és húzza az időt.
Viszont amíg a britek részéről hivatalos nyilatkozat nem érkezik az EU-hoz a kilépési szándékról, addig meg sem indul a folyamat, és arról sem kezdődnek tárgyalások, hogy milyen formájú lesz a kapcsolat a jövőben Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Utóbbi egyébként egy nehéz kérdés lesz. Uniós forrásunk szerint akár olyan együttműködés is elképzelhető, mint amilyet Svájccal vagy Norvégiával tart fenn az EU, de akár olyan is, mint amilyet Grúziával. A serpenyő egyik tányérjában ott van, hogy az évtizedek alatt mennyire összefonódott az EU-val Nagy-Britannia, míg a másikban az az egyébként szintén fontos érv található, hogy ha túl kedvező feltételekben állapodik meg az EU a britekkel, akkor az más gazdagabb országot is arra sarkallhat, hogy a britek útját válasszák. Uniós forrásunk szerint ez valóban valós veszély lehet, például Hollandiában, ahol már eleve fel is merült egy hasonló népszavazás kezdeményezése.
Ami viszont tény: amíg le nem zárulnak a még el sem kezdődött kilépési tárgyalások, addig Nagy-Britannia teljes jogú tagja marad az EU-nak, vagyis a jogok és a kötelességek is ugyanúgy vonatkoznak rá.
Brüsszeli forrásaink szerint mindenképpen komoly jelzés volt az EU felé a brit referendum eredménye arra vonatkozóan, hogy valamit mindenképpen változtatni kell. Szijjártó Péter személycseréket javasol, egy komolyabb EU-reform viszont nem valószínű a közeljövőben, mivel 27 tagállam akaratát kellene összhangba hozni, ami csaknem lehetetlen, hiszen egészen más jövőképe van Németországnak vagy Svédországnak, mint mondjuk Magyarországnak.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
