Az EU megvédené a bankbetéteinket, a németek nem kérnek belőle

A Quaestor-botrány óta a szélesebb közvélemény előtt is ismert, hogy létezik egy alap, amely egy bizonyos összegig kártalanítja a befektetőket, illetve betéteseket, ha csődbe megy egy pénzintézet.

A Beva-kártalanítás azóta közszájon forgó fogalom lett, ez az alap azonban kifejezetten a befektetési szolgáltatók (mint amilyen a Quaestor vagy a Buda-Cash) ügyfeleinek nyújt kártalanítást. Ettől elkülönülő pénzalap az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap), amely minden, Magyarországon bejegyzett hitelintézetben (például bankban vagy takarékszövetkezetben) vezetett számlán lévő számlapénzt biztosít százezer eurós, azaz nagyjából harmincmillió forintos határig: nem csak a kifejezetten lekötött betétként elhelyezett összegeket, hanem a folyószámlákat is.

Ugyan a Beva és az OBA apparátusát nemrég összevonták, ettől még azonban két elkülönült perselyről van szó. Mindkettő százezer euróig kártalanít; nem is lehet korlátlanná tenni a kártalanítást, hiszen az már szocializmus lenne, nem piacgazdaság – mondta a Mandinernek Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője, akit a tervezett új EU-s betétbiztosítási rendszerről kérdeztünk. Tóth hozzátette: ettől függetlenül viszont bárki megteheti, hogy a harmincegyedik milliótól egy másik bankban, egy új számlán tartja a pénzét, így az is biztosítva lesz

Pénzügyi tűzoltás – tanult az EU a gazdasági válságból?

Mivel a betétesek egyben választók is, ezért nem jó, ha tömegesen elégedetlenkednek – ezt az amerikaiak már az 1929-33-as nagy gazdasági világválságkor felismerték. Az amerikai modell ugyanakkor abban áll, hogy a betéteseket ugyan kártalanítják, de hagyják csődbe menni azt a bankot is, amelyik rosszul gazdálkodott. Ehhez képest Európában más a szemlélet: inkább toldozgatják-foldozgatják a rendszert, kisegítik a bankokat, nem sokkolják a betéteseket (és egyben választópolgárokat) – fejtette ki Tóth István.

Az OBA-hoz hasonló EU-s szintű betétbiztosítási alapról (EDIS) még csak egy bizottsági javaslat látott napvilágot, ugyanakkor egy korábbi lépésben már szigorították azt az 1994 óta létező irányelvet, amely a tagállami betétbiztosítási alapok tevékenységét szabályozza. A betétbiztosítástól nem független kérdés az újonnan létrehozott EU-s bankszanálási rendszer sem, amely a legnagyobb bankok esetleges csődjét hivatott megelőzni. Ez egyfajta prevenciót jelent: ha látszik, hogy egy bank a csőd felé megy, és a felügyelet már nem tud mit tenni, akkor végső esetben a szanálási hatóság közbeavatkozik. Átveszi az irányítást a bank fölött, esetleg bezár egyes részlegeket, de végeredményben átmenti a bank értékes elemeit, köztük a biztosított betéteket, a betétesek pedig ezt észre sem veszik – mondta Tóth. Persze ez is pénzbe kerül, erre hozták létre a Szanálási Alapot – EU-s szinten és Magyarországon is. Ezt az alapot a legnagyobb bankok és befektetési szolgáltatók finanszírozzák. A szanálás lényege, hogy ne az adófizetők pénzén kelljen áldozni a bankok megmentésére, de a bank bezárása is elkerülhető legyen, és a bankcsőd sokkját ne szenvedjék el a betétesek – magyarázta érdeklődésünkre Tóth.