Magát lövi lábon az EU, ha megszakítja kereskedelmi kapcsolatait Izraellel
Európa mindig megfeledkezik arról, amiről a versenytársak soha: a gazdasági és biztonsági önérdekek kőkemény realitásáról. Molnár Dorina írása.
Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
Ha az EU elfogadja, nem maradhatunk ki a TTIP-ből
2015. március 27. 15:20
Örülne a transzatlanti egyezmény (TTIP) amerikai tárgyalója, ha Magyarország pogácsát exportálna az Egyesült Államokba, annak ugyanis nagy rajongója. Elena Bryan biztosra veszi, hogy a GMO-tilalom miatt egy amerikai cég se fogja választottbíróság elé citálni Magyarországot, viszont a TTIP hatálya alól nem fogják kivonni a mezőgazdaságot. A tárgyaló az amerikai nagykövetség által szervezett beszélgetésen világossá tette: nincs olyan, hogy egyes EU-tagállamok kimaradhatnának ebből az egyezményből, ha egyszer az Unió intézményei megszavazzák.
2015. március 27. 15:20
Magyarországra látogatott az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) amerikai tárgyalója, Elena Bryan, aki az amerikai nagykövetségen újságíróknak beszélt az egyezményről és próbálta eloszlatni az azzal kapcsolatos aggályokat. Szerinte mindkét fél számára előnyöket és lehetőségeket rejt magában a megállapodás, és az ennek megkötéséhez szükséges politikai támogatottság is megvan mindkét oldalon.
A tárgyalások fő területeivel kapcsolatban Bryan elsőként azt említette, hogy megszüntessék vagy legalábbis lecsökkentsék azokat a korlátokat, amelyek a kereskedelemre hatással vannak; másrészt azt, hogy a beruházásokat érintő kapcsolatokban egy magasabb szintet érjenek el. Ugyanis az EU-tagállamoknak is rengeteg kétoldalú egyezményük van, amelyek a beruházásvédelemről szólnak, és az EU-nak magának is van kettő: Kanadával és Szingapúrral. Tárgyalás alatt van a Japánnal, Vietnammal és Kínával kötendő EU-s megállapodás is – tette hozzá.
Bryan szerint a szabályozást kell sok területen összehangolni: az amerikai és az európai előírásoknak általában ugyanaz a célja, de ezt különbözőképpen érik el. Ezért meg kell találni a közös nevezőt például a közegészségügy, közbiztonság, munkavédelem, környezetvédelem és a fogyasztóvédelem terén – sorolta. A szabályozási kérdések közé egyrészt olyan horizontális ügyek tartoznak, mint az átláthatóság: Amerikában a javaslatok nyilvánosak és véleményezhetők, és azt szeretnék, ha az EU is javítana a jogalkotás átláthatóságán abban a szakaszban, amikor a Bizottság előkészíti az EU-s jogszabályokat. Bryan hangsúlyozta, hogy az amerikai fél számos előkészítő iratot feltett a honlapjára, és szerinte a kritikák ellenére ez a legátláthatóbb ilyen tárgyalás, amit eddig folytattak.
Szintén fontos szabályozási kérdés, hogy összehangolják a standardeket – folytatta. Ezek bizonyos szektorokban eléggé eltérőek, például az autók biztonsági előírásai esetében: mindenhol kötelező a biztonsági öv, de az már eltérően van szabályozva, hogy pontosan hova és hogyan van rögzítve – magyarázta Bryan, aki ide sorolta a vegyi anyagokat és a gyógyszereket is. Szerinte a standardek összehangolásának a legegyszerűbb módja az lenne, ha egyszerűen elfogadnák egymás engedélyeit. Például ha Amerikában már teszteltek egy vegyi anyagot, akkor Európában ne kelljen még egyszer, hanem az illetékes hatóságok cseréljék ki az adatokat.
Az egyezmény elfogadásával kapcsolatban Elena Bryan konkrét időpontot nem említett: mint mondta, a nyolcadik tárgyalási forduló már lezárult és a lehető leghamarabb le akarják zárni a tárgyalásokat; ugyanakkor nem az a legfontosabb, hogy gyorsan megkössék az egyezményt, hanem hogy az tartalmilag jó legyen. Bryan hangsúlyozta: a TTIP-vel nem akarják sem aláásni, sem helyettesíteni az EU-s jogszabályokat.
A Mandiner azon kérdésére, hogy akkor miként kell értelmezni az ISDS mechanizmust, amelynek értelmében a TTIP egyezmény sérelme esetén a cégek választottbíróság elé citálhatják az érintett országokat, Bryan leszögezte: az ISDS mechanizmus egyáltalán nem új dolog, a legtöbb hasonló egyezményhez társulnak ilyen választottbírósági kikötések. A mechanizmus lényege, hogy egyensúlyt teremtsen a befektetési érdekek és az állam szabályozáshoz való joga között. Ez azért is fontos, mert a helyi, állami bíróságok sokszor nem akarják a nemzetközi egyezményeket alkalmazni – tette hozzá.
Az ISDS mechanizmus fő célja, hogy az államok ne diszkriminálják a külföldi befektetőket a hazaiakhoz képest, illetve az is cél, hogy védelmet nyújtson a kisajátítások ellen. Az országok persze szigorú törvényi garanciák mellett engedik csak meg, hogy az állam valamit kisajátítson; de ez a kisajátítás valójában lehet közvetett is, amit az állam szabályozás útján tud megvalósítani – mondta. Hangsúlyozta, hogy a választottbírósági eljárás végig nyilvános lesz. Azon felvetésünkre, hogy nem mindig egyszerű megítélni, mi számít diszkriminatívnak, Bryan azt mondta: az, ha a honossága alapján különbséget tesz az állam a cégek között és a sajátjait előnyben részesíti a külföldiekkel szemben. Egyébként ha például ugyanazt a terméket az egyik országból beengedi egy állam, a másikból viszont nem, azzal a WTO-egyezmény ellen is vét, ehhez nem kell a TTIP – tette hozzá.
Azt is megkérdeztük, hogy mi a helyzet a GMO-val? Mivel Magyarországon az EU-nál szigorúbb szabályok vonatkoznak erre – az EU-ban egy illetékes hatóság engedélyezheti a génmódosított élelmiszerek forgalmazását, Magyarországon viszont ez eleve tilos –; így elképzelhető-e, hogy emiatt Magyarországot is a választottbíróságon beperelik? – vetettük fel.
Bryan válaszul hangsúlyozta: az államnak joga van szabályozni ezt a területet. Az EU és más kétoldalú szerződések is lehetővé teszik ezt: ezek a szerződések egy hálót képeznek már így is, tehát a TTIP nem fogja a status quo-t megváltoztatni. Az ISDS vitarendezési mechanizmushoz az kell, hogy egy konkrét beruházás legyen érintett, és ebben történjen diszkrimináció – folytatta Bryan. Önmagában az, hogy nem szabad behozni génmódosított árut, nem ad okot erre. Az pedig kizárt, hogy egy amerikai cég GMO-beruházásban gondolkodna Magyarországon, miután elolvasta az alkotmányt, ami tiltja a GMO-t – tette hozzá.
Felvetettük, hogy ha a vitarendezési mechanizmus alkalmazásához beruházás kell, akkor erre jó példa lehet a verespataki ciános aranybányászat (ebben ugyan kanadai cég érintett, de Kanadával is kötött nemrég az EU egy hasonló egyezményt, a CETA-t). Lehetséges-e, hogy a cianidos beruházó mondjuk beperelné Romániát, ha az ország – vagy netán az EU, bár az erről szóló kezdeményezést a Bizottság tavaly elutasította – mondjuk megtiltaná ennek a technológiának az alkalmazását? – kérdeztük. Elena Bryan nem ismeri a verespataki történetet, de azt mondta: ez egy állami döntés. Hangsúlyozta, hogy nem vitatja, hogy az államoknak jogukban áll ezeket a területeket szabályozni.
Az energiaügyekkel kapcsolatos kérdésre Bryan azt mondta: külön energiaügyi fejezete valószínűleg nem lesz a megállapodásnak, mert az energia kapcsolódik a javak kereskedelméhez és a szolgáltatások nyújtásához. Tehát lényegileg ettől még le fogja fedni az energiaszolgáltatásokat az egyezmény, amennyiben azt magáncégek nyújtják – mondta Bryan. Azt is megkérdezték az amerikai tárgyalótól, hogy mi történik, ha a legfontosabb európai gazdasági szereplők kimaradnak a megállapodásból? Bryan világossá tette: a TTIP-ből az EU-tagállamok nem tudnak kimaradni. Ha az EU intézményei, a Tanács és a Parlament elfogadják az egyezményt, akkor az minden tagállamra kötelező lesz.
A Mandiner azon kérdésére, hogy mely szektorok fognak a legjobban járni az egyezménnyel és kik lesznek azok, akiknek nem éri meg, Bryan leszögezte: szerinte egyetlen kormány sem kezdene szabadkereskedelmi tárgyalásokat, ha nem remélne tőle hasznot. Azon felvetésünkre, hogy kimaradhat-e valamely szektor az egyezmény hatálya alól, például az EU-ban speciális helyzetet élvező mezőgazdaság, azt mondta: a mezőgazdaság mindenképp a megállapodás részét kell, hogy képezze. Ez egyébként az EU-nak is megéri, mert nagyobb exportőr ezen a területen mint az Egyesült Államok – fejtette ki. Leszögezte: a TTIP nem fogja rendezni azt a kérdést, hogy mennyi állami támogatást lehet adni a mezőgazdasági szektornak. Ez a kérdés multilaterális rendezést igényel a WTO keretei között – összegezte Elena Bryan.
Egyre több helyről hangzik el: jöhet a fordulat a magyar gazdaságban
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
Rászállt Brüsszel az Apple-re, de a cechet az európai felhasználók fizethetik meg
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Most már Brüsszelben sem tagadhatják le: robbanásszerű fejlődésen esett át Magyarország
A tények makacs dolgok.
Az Európai Bizottság nem titkolózik tovább: eurómilliárdokhoz jut Magyarország, Ausztria is a hátunkat nézi
Külföld
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
Pengeélen táncol Budapest: az ÁSZ már azt is belengette, mikor üthet be a csőd
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
Szabó Zsófi elárulta: ezért áll teljes szívvel a Digitális Polgári Körök mellett
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
Összesen 210 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2015. október 02. 23:17
Mindig csak a borzalmas hatásaival ijesztgetnek jelen generációnkat.
Szerintem nem lehet annyira rossz.
Csak vannak előnyei a munkások részére is.
Változnak az idők!
Válasz erre
1
0
foton
2015. március 29. 11:36
"szikák"?
Mondom, hogy ideges.
Szoptassa már meg valaki.
Válasz erre
1
0
Kvasztics Fedor
2015. március 29. 11:28
Csatlakozni kell a TTIP ellenes aláírás gyűjtéshez.
https://stop-ttip.org/donation/
Az USA maga alá fogja gyűrni Európát, már most is sok kárt okoz az amerikai ihletésű felfogás.
Az eurázsiai földrésznek kell szót érteni egymással, még akkor is, ha ma még nagyon sok akadálya van ennek.
Válasz erre
1
0
antioxi
2015. március 28. 18:52
Rövidesen zsidó-világkormány fog uralkodni rajtunk is. Tragikus, elkeseritő.
Válasz erre
0
0