Ha az EU elfogadja, nem maradhatunk ki a TTIP-ből

Magyarországra látogatott az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) amerikai tárgyalója, Elena Bryan, aki az amerikai nagykövetségen újságíróknak beszélt az egyezményről és próbálta eloszlatni az azzal kapcsolatos aggályokat. Szerinte mindkét fél számára előnyöket és lehetőségeket rejt magában a megállapodás, és az ennek megkötéséhez szükséges politikai támogatottság is megvan mindkét oldalon.

 

A tárgyalások fő területeivel kapcsolatban Bryan elsőként azt említette, hogy megszüntessék vagy legalábbis lecsökkentsék azokat a korlátokat, amelyek a kereskedelemre hatással vannak; másrészt azt, hogy a beruházásokat érintő kapcsolatokban egy magasabb szintet érjenek el. Ugyanis az EU-tagállamoknak is rengeteg kétoldalú egyezményük van, amelyek a beruházásvédelemről szólnak, és az EU-nak magának is van kettő: Kanadával és Szingapúrral. Tárgyalás alatt van a Japánnal, Vietnammal és Kínával kötendő EU-s megállapodás is – tette hozzá.

 

Bryan szerint a szabályozást kell sok területen összehangolni: az amerikai és az európai előírásoknak általában ugyanaz a célja, de ezt különbözőképpen érik el. Ezért meg kell találni a közös nevezőt például a közegészségügy, közbiztonság, munkavédelem, környezetvédelem és a fogyasztóvédelem terén – sorolta. A szabályozási kérdések közé egyrészt olyan horizontális ügyek tartoznak, mint az átláthatóság: Amerikában a javaslatok nyilvánosak és véleményezhetők, és azt szeretnék, ha az EU is javítana a jogalkotás átláthatóságán abban a szakaszban, amikor a Bizottság előkészíti az EU-s jogszabályokat. Bryan hangsúlyozta, hogy az amerikai fél számos előkészítő iratot feltett a honlapjára, és szerinte a kritikák ellenére ez a legátláthatóbb ilyen tárgyalás, amit eddig folytattak.

 

Szintén fontos szabályozási kérdés, hogy összehangolják a standardeket – folytatta. Ezek bizonyos szektorokban eléggé eltérőek, például az autók biztonsági előírásai esetében: mindenhol kötelező a biztonsági öv, de az már eltérően van szabályozva, hogy pontosan hova és hogyan van rögzítve – magyarázta Bryan, aki ide sorolta a vegyi anyagokat és a gyógyszereket is. Szerinte a standardek összehangolásának a legegyszerűbb módja az lenne, ha egyszerűen elfogadnák egymás engedélyeit. Például ha Amerikában már teszteltek egy vegyi anyagot, akkor Európában ne kelljen még egyszer, hanem az illetékes hatóságok cseréljék ki az adatokat.

 

Az egyezmény elfogadásával kapcsolatban Elena Bryan konkrét időpontot nem említett: mint mondta, a nyolcadik tárgyalási forduló már lezárult és a lehető leghamarabb le akarják zárni a tárgyalásokat; ugyanakkor nem az a legfontosabb, hogy gyorsan megkössék az egyezményt, hanem hogy az tartalmilag jó legyen. Bryan hangsúlyozta: a TTIP-vel nem akarják sem aláásni, sem helyettesíteni az EU-s jogszabályokat.

 

A Mandiner azon kérdésére, hogy akkor miként kell értelmezni az ISDS mechanizmust, amelynek értelmében a TTIP egyezmény sérelme esetén a cégek választottbíróság elé citálhatják az érintett országokat, Bryan leszögezte: az ISDS mechanizmus egyáltalán nem új dolog, a legtöbb hasonló egyezményhez társulnak ilyen választottbírósági kikötések. A mechanizmus lényege, hogy egyensúlyt teremtsen a befektetési érdekek és az állam szabályozáshoz való joga között. Ez azért is fontos, mert a helyi, állami bíróságok sokszor nem akarják a nemzetközi egyezményeket alkalmazni – tette hozzá.

 

Az ISDS mechanizmus fő célja, hogy az államok ne diszkriminálják a külföldi befektetőket a hazaiakhoz képest, illetve az is cél, hogy védelmet nyújtson a kisajátítások ellen. Az országok persze szigorú törvényi garanciák mellett engedik csak meg, hogy az állam valamit kisajátítson; de ez a kisajátítás valójában lehet közvetett is, amit az állam szabályozás útján tud megvalósítani – mondta. Hangsúlyozta, hogy a választottbírósági eljárás végig nyilvános lesz. Azon felvetésünkre, hogy nem mindig egyszerű megítélni, mi számít diszkriminatívnak, Bryan azt mondta: az, ha a honossága alapján különbséget tesz az állam a cégek között és a sajátjait előnyben részesíti a külföldiekkel szemben. Egyébként ha például ugyanazt a terméket az egyik országból beengedi egy állam, a másikból viszont nem, azzal a WTO-egyezmény ellen is vét, ehhez nem kell a TTIP – tette hozzá.

 

Azt is megkérdeztük, hogy mi a helyzet a GMO-val? Mivel Magyarországon az EU-nál szigorúbb szabályok vonatkoznak erre – az EU-ban egy illetékes hatóság engedélyezheti a génmódosított élelmiszerek forgalmazását, Magyarországon viszont ez eleve tilos –; így elképzelhető-e, hogy emiatt Magyarországot is a választottbíróságon beperelik? – vetettük fel.

 

Bryan válaszul hangsúlyozta: az államnak joga van szabályozni ezt a területet. Az EU és más kétoldalú szerződések is lehetővé teszik ezt: ezek a szerződések egy hálót képeznek már így is, tehát a TTIP nem fogja a status quo-t megváltoztatni. Az ISDS vitarendezési mechanizmushoz az kell, hogy egy konkrét beruházás legyen érintett, és ebben történjen diszkrimináció – folytatta Bryan. Önmagában az, hogy nem szabad behozni génmódosított árut, nem ad okot erre. Az pedig kizárt, hogy egy amerikai cég GMO-beruházásban gondolkodna Magyarországon, miután elolvasta az alkotmányt, ami tiltja a GMO-t – tette hozzá.

 

Felvetettük, hogy ha a vitarendezési mechanizmus alkalmazásához beruházás kell, akkor erre jó példa lehet a verespataki ciános aranybányászat (ebben ugyan kanadai cég érintett, de Kanadával is kötött nemrég az EU egy hasonló egyezményt, a CETA-t). Lehetséges-e, hogy a cianidos beruházó mondjuk beperelné Romániát, ha az ország – vagy netán az EU, bár az erről szóló kezdeményezést a Bizottság tavaly elutasította – mondjuk megtiltaná ennek a technológiának az alkalmazását? – kérdeztük. Elena Bryan nem ismeri a verespataki történetet, de azt mondta: ez egy állami döntés. Hangsúlyozta, hogy nem vitatja, hogy az államoknak jogukban áll ezeket a területeket szabályozni.

 

Az energiaügyekkel kapcsolatos kérdésre Bryan azt mondta: külön energiaügyi fejezete valószínűleg nem lesz a megállapodásnak, mert az energia kapcsolódik a javak kereskedelméhez és a szolgáltatások nyújtásához. Tehát lényegileg ettől még le fogja fedni az energiaszolgáltatásokat az egyezmény, amennyiben azt magáncégek nyújtják – mondta Bryan. Azt is megkérdezték az amerikai tárgyalótól, hogy mi történik, ha a legfontosabb európai gazdasági szereplők kimaradnak a megállapodásból? Bryan világossá tette: a TTIP-ből az EU-tagállamok nem tudnak kimaradni. Ha az EU intézményei, a Tanács és a Parlament elfogadják az egyezményt, akkor az minden tagállamra kötelező lesz.