A magyar háztartások tizedében van legalább egy olyan ember, aki a munkája miatt tartósan külföldön él. Ha folytatódik ez a kivándorlási tendencia, 2060-ra a nyolc millió főt sem fogja elérni az ország várható népessége.
A KSH legfrissebb adatai szerint 350 000 magyar él külföldön, de a hazatérésen csak tíz százalékuk gondolkodik. 80 százalékuk negyven éven aluli. A diplomások aránya nagyjából 30 százalék.
A három legjelentősebb célország Ausztria, Németország és Anglia, de sokan költöznek Svédországba és Svájcba is.
Főleg orvosok, nővérek, kutatók, informatikusok, mérnökök, építő- és vendéglátóipari szakmunkások telepednek le az EU más országaiban az anyagi biztonság, kiszámíthatóság érdekében.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
