Az antiszegregációs kerekasztal csütörtöki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az ülésen résztvevők a köznevelési törvényt módosító javaslatot tisztázták, ugyanis nagyon sok komoly félreértés, és szándékos félremagyarázások vannak a javaslat körül. A kerekasztal javaslatot tett a törvénymódosítás szövegének pontosítása, ezzel a kiegészítéssel szeretnék érthetőbbé tenni a szöveget. Ha jogtechnikailag most épp nem sikerül - a törvény elfogadás előtt van - akkor a módosítás egy későbbi időpontban fog megtörténni. A félreértést néhány szó hiánya okozta a szövegben.
November végén írt a Népszabadság arról, hogy egy nagydobra nem vert jogszabály-módosítással vágna vissza Balog Zoltán a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát törvénytelennek kimondó bírósági ítéletért. Jogvédők szerint a javaslat az Alaptörvénybe (is) ütközik – írja a vs.hu. Ezt a rész vitatták:
„(5) Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő x)‒z) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) ...
z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit.”
A köznevelési törvényt módosító javaslat sérelmezett passzusa szerint a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének sajátos feltételeit. Ennek összhangban kell lennie az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel. Ezt azonban az ellenzéki pártok és egyes jogvédők is úgy értelmezték, hogy a tervezett módosítás lehetőséget adna az egyházi iskolákban és a nemzetiségi iskolákban a gyermekek elkülönített oktatására.