Parragh: A visszatérés költségvetése lesz a 2015-ös

A visszatérés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, kiemelve, hogy a GDP 2015-ben eléri a 2008. évi szintet. A szervezet elnöke az MTI-nek elmondta: elfogadhatók a fő számok, a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, a tervek szerint 75,4 százalékra csökkenő adósságráta, továbbá a 2,5 százalékos növekedés. A korábbi magas forráskivonás jelentősen mérséklődik, ezért a gazdaság lassan magára talál. Ezt jelzi a tartósnak ígérkező, bár lassuló GDP-növekedés – mutatott rá Parragh László.

A gazdaság teljesítményét a külső tényezők nagymértékben determinálják. Jövőre várhatóan az exportszektor teljesítménye kiemelkedő lesz, köszönhetően az új autóipari kapacitások belépésének. Az export lendületét azonban megtörheti az orosz és ukrán kivitel egy részének kiesése.

Az állam az idén enyhe többletkeresletet vitt a gazdaságba, 2015-ben ez mérséklődik. A kamatkiadáson az ország 50 milliárd forintot megtakarít a 2014-es évhez képest. A GDP növekményéből a szokásosnál magasabb – az MKIK számítása szerint a nagy adónemek figyelembevételével 46 százalék körüli – az adók aránya, ami a fehéredés egyik jele lehet.

A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövőre lejáró 2,5 milliárd eurós devizaadósság finanszírozása elsődlegesen forintalapú újrafinanszírozás lesz, erre reális esély van az MKIK megítélése szerint.

Tovább szigorodó gazdálkodásra lehet számítani 2015-ben. A szociális célú kiadások csaknem 10 százalékkal maradnak el az ideitől. A családi támogatások, a korhatár alatti ellátások lefaragása mellett csökken a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások összege is, ami a meghirdetett munkaalapú társadalom egyik kísérő jelenségének tekinthető.

Az állam működtetése többe fog kerülni, az állami kiadások szerepe azonban ennek ellenére kevésbé lesz hangsúlyos. A jóléti kiadások csökkentése következményeként az újraelosztás hányada alacsonyabb lehet az ideinél.

Az uniós források felhasználásáról szólva Parragh László kiemelte: a nagy áttörés a következő évben még nem következik be. A 2014-2020. évi keret mintegy 10 000 milliárd forintjából jövőre 345 milliárd forintot, azaz 3,5 százalékot használnak fel, mivel alacsony az előkészítettség. Ebből a gazdaságfejlesztési operatív program csak 11,5 százalékot tesz ki, holott a hétéves teljes keretből a program aránya körülbelül 40 százalék. Ez azért is meglepő, mert egyébként minden uniós költségvetési ciklusban az induláskor eddig jelentősebb összeget a versenyszféra számára elérhető pályázatoknál sikerült a leggyorsabban lehívni – közölte az MKIK elnöke. Hozzátette: ahhoz, hogy az uniós források lehívása az évi 1810 milliárd forintos szintet elérje, már jövőre sok pályázatot kellene meghirdetni, akkor lehetne ebből 2015 közepétől beruházás, majd EU-finanszírozás 2016 közepétől.

Parragh László fontosnak nevezte, hogy a gazdasági szféra forrásai bővüljenek, ezért nagy az MNB növekedési hitelprogramjának jelentősége, ez olcsó hitelforrást jelent.

Az országos úthálózat felújítására a költségvetésben 56 milliárd forint áll rendelkezésre. Az MKIK szerint indokolt lenne ezt az összeget legalább a 2,5-szeresére emelni, az útdíjból származó nettó bevétel mintegy évi 185 milliárd forintja erre fedezetet is ad.

A nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása szükséges. Egy ciklus alatt nem érhetők el gyökeres változások, a folyamatok azonban elindíthatók. A 2015. évi költségvetés kiindulópontja lehet ennek.

Az MKIK már többször kifejtette, hogy 2020-ra GDP-arányosan 1,8 százalék helyett legalább 2,5 százalékban kellene előirányozni a KFI (kutatás-fejlesztés-innováció) arányát, és ez is csak a leszakadás ütemének mérsékléséhez lenne elegendő – mondta Parragh László.

Hangsúlyozta azt is: a versenyképességet több más tényező mellett a bürokrácia túlméretezettsége is befolyásolja. Nemzetközi felmérések szerint a vállalkozások hozzáadott értékének 5,8 százalékát teszi ki az adminisztrációs költség, ami meghaladja az EU 3,8 százalékos átlagos értékét. A közvetett költségekkel együtt a hazai mérték valójában 7 százalék fölött van.