Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Az MSZP szerint újabb áldozatai vannak a médiaháborúnak, ugyanis a reklámadó hétfőn benyújtott módosítása a kis- és közepesvállalkozásokat is bünteti.
Tóbiás József megbízott frakcióvezető szerint egyértelművé vált, hogy a reklámadó bevezetését nem gazdasági érdekek, nem az igazságosság vagy társadalmi célok határozzák meg, hanem csak és kizárólag a még a kormány által nem uralt kereskedelmi médiának és internetes világnak, valamint a sajtó- és a véleményszabadságnak a megszüntetése, korlátozása. Szerinte a reklámadó módosításával a két hete zajló médiaháború újabb állomásához érkezett. A kérdést azonban nem lehet leegyszerűsíteni az RTL Klubra, a Klubrádió évek óta húzódó frekvencia-engedélyére vagy a Népszava hirdetéseinek korlátozására – jegyezte meg.
A szocialsita politikus közölte, nemcsak büntetné a hétfőn benyújtott törvénymódosítás a kis- és közepesvállalkozásokat, amelyek a megváltozott fogyasztói szokásokhoz igazodva egyre többet hirdetnek online, a Facebookon, a Google-on, hanem korlátozza is a véleménynyilvánítás szabadságát. Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy korábban több kormánytag is kritizálta az interneten megjelent véleményeket.
Az L. Simon László (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslat szerint új előírás vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. Tóbiás József szerint ez a rendelkezés azt is jelentheti, hogy az érintett kisvállalkozások át fogják hárítani az adót a fogyasztókra, azaz díjat emelnek.
A megbízott frakcióvezető kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Horváth Csaba az MSZP főpolgármester-jelölte, akit a párt budapesti párttanácsa választott meg. Hangsúlyozta, abban az esetben, ha a baloldali pártok külön-külön indulnak a fővárosban az őszi önkormányzati választáson, akkor az MSZP-nek indítania kell önálló főpolgármester-jelöltet, de ennél fontosabbnak tartja, hogy közösen indítsanak jelöltet.
Egy másik kérdésre beszélt arról, hogy az MSZP Botka László vezette országos választási bizottsága a helyi szervezetekre bízta az önkormányzati választási együttműködésről szóló megállapodásokat. Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető megbeszélte a budapesti választási bizottságban azt múlt hét szombaton ismertetett javaslatát, hogy közös jelölteket és listát indítsanak a baloldali ellenzéki pártok az önkormányzati választáson – tette hozzá.