Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Ab: Alkotmányellenes a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának egy részletszabálya
2014. július 21. 15:33
Egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai; alaptörvénybe ütköző a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módja, ezért a rendelkezést megsemmisítette az Alkotmánybíróság hétfőn.
2014. július 21. 15:33
Egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai; alaptörvénybe ütköző a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módja, ezért a rendelkezést megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
Az Alkotmánybíróság egyúttal alaptörvény-ellenesnek mondta ki a választási eljárási törvény azon általános szabályát is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.
Az Országgyűlés kormánypárti többséggel június 10-én fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítását, amely alapján változik a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módja és a testület összetétele. A korábbi tisztán listás rendszer helyett a 33 tagú közgyűlésben a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és kompenzációs listáról 9 jelölt kerül be.
Június 24-én 57 ellenzéki – szocialista, független, LMP-s és jobbikos – országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. (Az Ab-hez forduláshoz a parlamenti képviselők legalább negyedére van szükség, ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa.)
Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.
Az Ab a határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását.
Az Ab szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az Ab szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította.
A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha az egyszerű többség – 33 tagú testületben 17 képviselő – mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő népességű kerületek polgármesterei is megszavazzák.
Az Ab kifejtette továbbá, hogy a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás elvét. Az alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó indokolt esetben ne alkothatna olyan választási rendszert, amelyben a választópolgár egyetlen közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt választhassa meg. Egy ilyen átalakításra megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer működési problémáinak orvoslására a kerületi polgármestereket a Fővárosi Közgyűlésbe integrálta.
Az Ab kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab ezt megsemmisítette. A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint.
A tizenöt tagú testületből hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélték, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Annyiban Salamon László is különvéleményt fogalmazott meg, hogy bár egyetértett az indítvány elutasításával, a többségtől eltérően nem támogatta a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módjának megsemmisítését, mert álláspontja szerint annak megsemmisítése növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítést 8-7 arányban támogatta a testület.
A teljes ülés egyhangúlag mondta ki: alkotmányosan nem indokolható, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Ezt az alaptörvény-ellenes korlátozást az Ab megsemmisítette.
Csődközeli helyzetben Budapest, aggódik Karácsony
Belföld
Kormányzati megállapodásban bízik a főpolgármester.
Négy konyhai dolgozót bocsátottak el egy gyömrői iskolában, miután élelmiszert vittek volna haza
Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.
Kiss Ambrus: Összeroppan Budapest likviditása, ha heteken belül nem születik meg a kormány és a főváros megállapodása
A főváros több mint 100 milliárd forintot kénytelen rövid időn belül előteremteni, miközben egyre sürgetőbb a kormányzati megállapodás.
Az Európai Néppárt elnökét fogadtam Budapesten
Manfred Weber elmondta, hogy bajor politikusként mindig is fontos volt számára Magyarország támogatása, és személyesen is nehezen élte meg az Orbán Viktor sértettségéből fakadó lejáratásokat.
Igen, politizáljanak a papok, hiszen a politika nem más, mint a közösség dolgaiban való részvétel
Ha a youtube-on, visszaélve befolyásukkal, ismertségükkel mindenféle erkölcstelen félanalfabéták terjeszthetik a hülyeségeiket, akkor egy pap ne tehetné meg ezt az igazsággal a templom közönsége előtt?
Karácsony Gergely: Szeptember 1-jétől visszatér a megszokott rend Budapesten
A hőség és a szélsőséges aszály idején Budapest is alkalmazkodott a rendkívüli helyzethez, a fővárosi cégek energia- és víztakarékossági intézkedéseket vezettek be, miközben az önkormányzat arra törekedett, hogy a közszolgáltatások a lehető legkevésbé változzanak.
Összesen 30 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
liberálzöld.
2014. július 21. 20:09
Hát akkor gyorsan rá kell gömbölyíteni az alkotmányt a választási törvényre!
Válasz erre
1
6
states
2014. július 21. 17:16
Újabb hatalmas pofon a baloldalnak, a lényegét tekintve jóváhagyta az AB új választási törvényt, tehát a polgármesterek mennek a közgyűlésbe, nem lesz pártlista. Egyébként nagyon helyesen. A szoci elfekvőnek annyi.
Válasz erre
4
1
emhem
2014. július 21. 17:10
minthogy a budapesti választásokon ezek után nincs esély arra, hogy a választópolgárok többségének akarata érvényesüljön, az ellenzéknek nem maradt más választása, mint a bojkott.
Válasz erre
0
6
Apáczai
2014. július 21. 16:46
"...alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai"
Erről szól a hír.
Meg arról is, hogy egy részletszabály korrekcióra szorul. Miközben alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai.
Jellegzetes újságírói csúsztatás a közlés módja. Vagyis hazugságot farag a hírből, az alantas, politikai haszonlesés okán.
Válasz erre
8
0