Orbán: Kiállta a próbát a lengyel-magyar barátság

 

Megismételte továbbá azt az álláspontját, amely szerint a következő években Közép-Európa lesz a kontinens gazdasági motorja. Ez egyébként az EU által nemrég kibocsátott előrejelzésből is kiolvasható – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben már Magyarország is képes volt jelentősen hozzájárulni a közös közép-európai gazdasági teljesítményhez, és ez a következő esztendőkben is így lesz. A varsói miniszterelnöki hivatalban tartott tárgyalás után Donald Tusk kiemelte, hogy Orbán Viktor – 2010-hez hasonlóan – ezúttal is Lengyelországba látogatott elsőként a választási győzelmet követően. Ez is aláhúzza a hagyományosan jó lengyel-magyar baráti kapcsolatot, amely regionális szinten, azaz a visegrádi együttműködés tagállamait (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nézve is remek eredményeket hozott – fejtette ki a lengyel kormányfő. A Fidesz-KDNP választási győzelmét úgy értékelte, hogy a magyarok elismerték az Orbán Viktor vezette pártszövetség értékrendjét. Nyilatkozatában Donald Tusk nagyra értékelte a magyar V4-elnökséget, amely június végén zárul. Megítélése szerint a V4 a legjobb példa arra, hogy igenis lehet közös energiapolitikát folytatni.

 

A tájékoztatón mind a magyar, mind a lengyel kormányfő hosszan beszélt az energiapolitika kérdéséről. A magyar miniszterelnök az újságírók előtt egyértelművé tette, támogatja a lengyel kollégája által javasolt energiauniót. Orbán Viktor nagyívű kezdeményezésnek nevezte az elképzelést, amely fontos témája lesz a következő V4-találkozónak is. Szavai szerint egyébként Közép-Európa ma már jobb állapotban van az energiafüggetlenség szempontjából, „de nem problémamentes a helyzetünk”. Megfogalmazása szerint az energiapolitika Magyarországon nem érzelmi, nem is politikai kérdés, hanem „a leghúsbavágóbb gyakorlati realitás”. Magyarország vagy fenntartja az atomerőműben előállított villamosenergia-arányt, vagy növelnie kell az orosz gázimportot – mondta. A magyar kormány célja azonban az – magyarázta –, hogy csökkenjen az Oroszországból érkező importgáz jelentősége az ország energiarendszerén belül. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szlovák-magyar gázvezeték-összeköttetésnek köszönhetően jövő január 1-jétől először érkezhet majd Magyarországra nem orosz eredetű gáz. Jelezte ugyanakkor azt is – megindokolva a paksi atomerőmű orosz bővítését –, hogy mivel a paksi reaktorok orosz gyártmányúak, ezért nem vállalható, hogy ezek esetében más műszaki megoldásokat alkalmazzanak.

 

A lengyel kormányfő az energiaunióról szólva úgy fogalmazott: nem oroszellenes politikáról van szó, hanem fontos az energiafüggetlenség mind tagállami, mind uniós szinten. Meg kell törni a monopolhelyzeteket - főleg ami az energiaforrásokat illeti –, hogy ne legyen ilyenben se Oroszország, se más – nyomatékosította. Kérdésre megjegyezte, Lengyelországnak semleges az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Magyarország orosz részvétellel bővíti majd atomerőművét. Hozzátette, megérti azt, hogy minden országnak megvan a maga szükséglete, persze ez nem egy kényelmes helyzet pont a mai kontextusban, de Lengyelország is importálja a gázt Oroszországból, együttműködik energetikailag Oroszországgal, tehát önmagában ez nem bűn. A megbeszélésen téma volt az ukrán válság is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor jelezte, Európa bonyolult év előtt áll. Donald Tusk azt emelte ki, hogy a magyar és a lengyel nézetek és kihívások hasonlóak az ukrán helyzet ügyében, hiszen mindketten szomszédosak Ukrajnával, ahol magyar és lengyel kisebbség egyaránt él. Mind Magyarország, mind Lengyelország érdekelt az ukrán dráma békés rendezésében, amelynek nincs alternatívája – jelentette ki. A 2010-es országgyűlési választás után szintén a lengyel fővárosba vezetett Orbán Viktor első külföldi útja.