Miniszterelnök lett és esküt tett Orbán Viktor

A szombati parlamenti ülésen többek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, Erdő Péter esztergomi érsek-bíboros, a nemzetiségek képviselői jelenlétében Orbán Viktort miniszterelnökké választották, majd esküt tett. A parlamenti ülés napirendjén csak ez az eskütétel szerepelt.

A ház 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében, tartózkodás nélkül Orbán Viktort miniszterelnökké választották. Tizenketten nem szavaztak.

A rövid miniszterelnöki eskü után az Országgyűlés elénekelte a Himnuszt.

Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakció, valamint az Együtt-PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen.

*

Mi az első teendő? A szavak helyes használatának helyreállítása – idézett egy régi tanítást Orbán Viktor a beszéde elején. Ha nem helyes a szóhasználat, a gondolatok értelme zavaros. A gondolatokat szavakká, szavait tettekké kell tenni. Ezt a bölcsességet szeretné követni első parlamenti felszólalásában. Szerinte április 6-án a magyar nép döntött: demokratikus úton döntött a jövőjéről. Orbán Viktor köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a szavazáson, bárkire is szavazott. Szerinte akik részt vesznek a választáson, valójában hazánk függetlenségi és szabadságharcos hagyományait vitték tovább. Továbbra is az a kérdés: miként lehet megőrizni nemzeti függetlenségünket, a nemzeti szabadság rendjét. Orbán Viktor különös felelősséget érez a rá és pártjára szavazók iránt, erről nem fog elfeledkezni. A kormánynak szerinte minden magyart szolgálnia kell, bárhogy is szavaztak. A kormánynak a háromharmadot, mindent magyart képviselnie kell. Orbán kiemelte, hogy a külhoni magyar állampolgárok most szavazhattak először: ezért ez most már a nemzet parlamentje, a kormány pedig a nemzet kormánya. Ez is felelősség. Köszöni a külhoni magyaroknak, hogy elsöprő többséggel támogatták a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére irányuló kormányzati politikát. Orbán elmondta: hetedik képviselői ciklusát kezdte, 24 éve ül a parlamentben. Érti, mire gondolt Churchill: a politika veszélyesebb, mint a háború, mert a háborúban csak egyszer ölik meg az embert. Arról is beszélt: harminc éve járja a magyar politika kényelmesnek nem járható útjait. Megtanulta: győzni jó dolog, de a vereség sem hiábavaló. Aki nem adja fel, azt az ellenségei és vereségei is előre segítik. Kérdés: meg tudjuk-e érteni a kudarcok okait.

Orbánnak most ismét a győzelem és a siker következményeivel kell szembenéznie. A startvonal: a megtett nehéz út, átalakítások után folytatni ezt a munkát. Túlhatalommal rendelkező ellenfelekkel kellett küzdeni az elmúlt négy évben, de a választók a folytatásra szavaztak. Szerinte az újabb győzelem a meddő viták lezárására való társadalmi szándékot mutatja. Huszonnégy éven keresztül csak vitatkoztunk. A politika nem találta meg a vita és a cselekvés helyes arányát. A fejlődés ellenére az volt a közérzület, hogy helyben járunk, nem jutottunk előre. Szerinte a választás azt mutatja: helyes az út, amin elindultunk. Ideje dolgozni. Folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka.

Orbán Viktor számára nem vita tárgya az alaptörvény, a munka alapú gazdaság és a nemzetegyesítés. Az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták. A liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség kerül előtérbe. Internacionalizmus helyett a haza szeretetére nevelhetjük a gyermekeinket. Legyen végre rend, ami méltányos és következetes. 

A miniszterelnök szerint a választási győzelem aránya meggyőző. De megfontolja az ellenzéki kijelentést, hogy aki otthon marad, Orbán Viktorra szavaz – tette hozzá ironikusan.

Sem az összefogás, sem az egység nem lehet teljes, ennek tudatában van. Így lehet összeegyeztetni a nemzeti egységet és a demokráciát. Orbán Viktor szerint a választáson a középerők nyertek. Ez a közép, az európai közép, ami elutasítja a szélsőséges politikát.

A következő négy évben szélsőségnek fogja tartani a magyarokra veszélyes politikát. Ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok elé sorolja. Ha olyan gazdaságpolitikát javasol valaki, ami nem a józan észre épül. Szélsőséges szerinte, ha valaki nem a munkát, hanem a munkanélküliséget akarja támogatni. Szélsőséges az is, ha valaki az ezeréves magyar államot fel akarja áldozni egyfajta európai egyesült államok oltárán. De szélsőséges szerinte az Európai Unióból való kilépés politikája is.

Orbán Viktor nem aggódik sem a bal-, sem a jobboldali szélsőség miatt. Szerinte a magyarok a választáson magas gátakat húztak. Ez garantálja Magyarország és a kormány stabilitását a következő években.

Orbán szerint nem hagytak kétséget a kampány során a szándékaikkal kapcsolatban. Folytatni fogják azt, amit eddig végeztek. Orbán a felelősséget nem helyezi más vállára. De ez nem zárja ki, hogy meghallgassák az embereket: szükség van a hangjukra, a véleményükre. Arról is beszélt: nem olyan fiatal már, hogy mindenre tudja a választ.

Szerinte az elmúlt években szakítottak a liberális társadalomfelfogással, politikákkal. Az alaptörvény leírja: a kölcsönös felelősségvállalás eszméjét és politikáját követik. Húsz évig az ment: mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti. Ezt a valóságban csak az erő, az erőfölény határozta meg. Álságos és képmutató volt ez a felfogás. Ehelyett ősi erkölcsi törvényt kellett újra elővenni: amit szeretnél, hogy veled cselekedjenek, te is azt tedd másokkal.

A miniszterelnöknek fokozott óvatossággal kell eljárnia, hiszen vékony jégen jár, a jó szándékú beavatkozás is sérelemmel járhat. De nem lehet tétlennek lenni. Kellő körültekintéssel, mértéktartással, de szerepet kell vállalnia a politikumnak az ország helyreállításában. 

A liberális alkotmány nem kötelezte a kormányokat a nemzet szolgálatára. Nem védte meg az embereket az ország eladósításától. Orbán számára a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség. Ez a keresztény ihletettségű társadalomkép adja majd munkája eszmei alapját és célját is. Helyes nemzeti önismeretre, önbecsülésre van szükség, az ilyen országok képesek tiszteletre méltó gazdasági teljesítményre, gyarapodásra. Ők rendelkeznek a békés gyarapodás lehetőségével. Erő kell, mert békét csak az erős teremthet. Mindenkinek meg kell kapnia azt, ami megilleti, és meg kell tennie azt, ami tőle elvárható, életállapotának megfelelően.

Orbán Viktor békés, derűs, versenyképes országot építene.

A leendő kormány Európa-politikájáról azt mondta: Magyarország a nyugati szövetséges rendszer, a NATO és az EU része. Efelől nem lesz kétség a következő években. De tagok vagyunk és nem túszok. A szövetségesi kötelezettség nem vonatkozik a szavakra és a gondolkozásra sem. Senki nem várhatja tőlünk, hogy tökfilkónak tekintsük magunkat. Nyílt párbeszédet szeretnénk folytatni. Nem érhetjük be a nyugati politika másolásával. Európai a mi hazánk is, ezért személyes érdekünk és kötelességünk, hogy változtassunk ezen a válságos helyzeten. Olyan Európát akarunk, amely tiszteli saját gyökereit, a kereszténységet, és megadja a nemzeteknek a tiszteletet. Nem akarunk bevándorlást támogató politikát, de akarjuk a gyermekvállalás támogatását, a népesség gyarapodását. Elismerés kell a családoknak, szemben a relativizáló törekvésekkel. Radikális energiaár-csökkentésre is szükség van az egész kontinensen.

Gazdasági kapcsolataink kerülnek a külpolitika középpontjába: folytatjuk a keleti nyitást, aktívabbak leszünk a Kárpát-medencében. A magyar ügy a második világháború óta megoldatlan. A magyar ügy európai ügy. A kárpát-medencei magyarságot megilleti a kettős állampolgárság. Orbán külön kitért az ukrajnai magyarokra, azok védelmét várja el a formálódó új Ukrajnától is.

Középre tartunk. Európa közepén új Közép-Európát tartunk. Az európai életminőség közepe felé tartunk. Munkára, tudásra, tulajdonra és szabad vállalkozásra épülő, egészséges szerkezetű gazdaság felé tartunk. Egyre kevésbé épül tétlenségre, segélyekre a gazdaság, csökken a családok pénzügyi kiszolgáltatottságra. Ezért fő a biztonság, ebbe az irányba fog tartani Magyarország a következő években.

Hova érhet el Magyarország a következő években? Messzire és magasra. Itt az esély, hogy lerázzuk az eddig visszahúzó terheket. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, a minőségi tudás.

Milyen a jó miniszterelnök? – tette fel a kérdést végül Orbán, majd Eötvös József példázatát ismertette a gőzmozdonyról és a szakértőről, aki ismeri a mozdony minden szerkezetét. De nincs fogalma arról, ami az egészet mozgatja, a gőzt, annak mibenlétét. Ilyen az államgép is. Nem tudjuk működtetni, ha nem ismerjük a nemzet szellemét, érzéseit. Ha a politika világához tartozók értik a nemzet állapotát és szellemét, tudják szolgálni a nemzetet. Orbán arról beszélt: jó miniszterelnöke szeretne lenni ennek a tehetséges, de sokat szenvedett népnek. De a jövő újabb kihívásokat, próbatételeket állíthat majd elénk. Úgy kell szolgálni, hogy a kormányzatot mindig lélek, cél és értelem, a közös sors tudata és felelőssége járja át. A Jóistentől azt kéri, hogy erősítse meg őt. Soli Deo Gloria, egyedül Istené a dicsőség – zárta beszédét Orbán Viktor.