Gyurcsány: Esély és remény az összefogás

Gyurcsány Ferenc kiemelte: három-négy év alatt ki lehet mozdítani az országot a mostani reménytelenségből és apátiából. Hozzátette: kampányidőszakban hasonlóan fáradtnak még nem látta az országot. Mint mondta, korábban legalább egyik, vagy a másik tábor nagyon lelkes volt. Szerinte ilyen körülmények között az esélyt és a reményt jelenti az összefogás, ami a baloldalon megvalósult. Ha az ország nyugalomban és gyarapodva szeretne élni, akkor oka van arra, hogy a választásokon változtasson a sorsán. A csodákban ne higgyenek, de abban igen, hogy több értelme lesz a közös erőfeszítésnek és a munkának – mondta.

A fórum fő témája a vidéki Magyarország helyzete volt és a hátrányos helyzetű határmenti térségek felzárkózási esélye. A fórumon megjelent mintegy 80-100 ember előtt a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte a jobboldal verte szét a nyolcvanas években virágzó falvak társadalmi és gazdasági szerkezetét és tette földönfutóvá az embereket. A döntően gabonatermesztésre szakosodott családi gazdaságok csak néhány embert foglalkoztatnak, pedig vidéken munkalehetőséget az állattenyésztés, a kertészet és a feldolgozóipar tud biztosítani. Amíg az említett ágazatok nem fejlődnek, addig a magyar falu szegény lesz és megmarad az elvándorlás.

Nagy-Huszein Tibor elnökségi tag a hazai mezőgazdaság helyzetét elemezve kiemelte: a jelenlegi kormány alatt a mezőgazdasági ágazatban 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A nyolcvanas évek közepén Magyarország a világon a 4. helyen állt az egy főre jutó élelmiszertermelésben, jelenleg viszont a 90. helyen van. A virágzás időszakában 10,5 millió sertés volt az országban, jelenleg nem éri el a hárommilliót. A nagyüzemek ma a szántóterületnek a negyven százalékát használják és ezen a területen termelik meg az ágazat költségvetési befizetésének a kilencven százalékát.

Szerinte a vidéki és a dél-békési szegénység oka az állattenyésztés, a munkaigényes növény- és kertészeti kultúrák visszaszorulása, a feldolgozóipar hiánya. Megjegyezte: hiába találhatóak Magyarország legjobb adottságú termőföldjei Dél-Békésben, a földek döntő hányadán kizárólag gabonatermelés történik, minimális élőmunkaerő nélkül.