Gyurcsány újrázhat a DK elnökeként

Gyurcsány Ferenc közlése szerint a rendezvényen elnököt, alelnököket, új elnökséget és etikai bizottságot választanak. Hozzátette: a kongresszust azért kell megtartani, mert az elnökségnek lejár a kétéves mandátuma, az új testület 2015 elejéig dolgozik majd.

A párt tiszteletbeli és örökös elnöke Vitányi Iván, ezért róla nem fognak szavazni, a tíz elnökségi helyre viszont 15 jelölés érkezett. Gyurcsány Ferenc elmondta, személy szerint három új jelöltet ajánlott a testületbe: Kakuk György újságírót, nemzetközi diplomatát; Kerék-Bárczy Szabolcsot, az MDF volt elnökségi tagját és Nagy Huszein Tibort, az Agrárszövetség volt főtitkárát. A párttagok és a küldöttek a helyszínen is leadhatnak új jelöléseket – ismertette a feltételeket a pártelnök.

A DK-nak 8700 tagja van, és hetente nagyjából száz új tag lép be a pártba, amely mostanra körülbelül 950 településen van jelen – sorolta Gyurcsány az adatokat. Hozzátette: véleménye szerint a tízezer fő alatti településeken a balközép oldalon „egészen biztosan messze a legszervezettebb” a DK. A pártelnök kitért arra is, hogy a kongresszuson várhatóan az összes, a jövő évi országgyűlési választáson induló egyéni képviselőjelöltjüket megnevezik. Csütörtök este és péntek reggel még zajlanak az egyeztetések az ügyben, de a témáért felelős Varju László tájékoztatása szerint legfeljebb két vagy három helyen vannak nyitott kérdések.

A kongresszus politikai értelemben talán legfontosabb feladata, hogy egyértelműsítse a DK által követett progresszív polgári politika alapvetését. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy ez nem hagyományos balközép politika, mert szabadelvű és konzervatív elemek is megjelennek benne.

Gyurcsány Ferenc a saját várható felszólalásáról azt mondta: legalább a kétharmadában feltehetően arról az „új Magyarországról fogok beszélni, amit Orbán Magyarországához képest fogunk ajánlani”. Emellett arról is beszélni akar, hogyan képzelik el az együttműködést „a többi demokratikus ellenzéki párttal”. Hangsúlyozta, továbbra is fenntartják a közös ellenzéki listára, közös jelöltekre és közös miniszterelnök-jelöltre vonatkozó igényeiket, bár úgy látja, hogy ennek esélye „mérsékelt”.

A közös lista és közös jelöltállítás akkor valósulhat meg, ha valamelyik, viszonylag erős támogatottsággal rendelkező politikai párt nem képes bizonyítani, hogy át tudja lépni a parlamenti küszöböt, de a támogatottságnak az elvesztése „nemcsak neki fáj”, hanem az MSZP-nek is. Ha a DK négy vagy az Együtt-PM kilenc százalékon áll majd, akkor megteremtődik a kényszer, hogy egy közös listára csatornázzák be az összes baloldali ellenzéki szavazatot – mondta a volt miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a DK stabilan öt százalék feletti támogatottsággal fog rendelkezni, ezért „ebben az ügyben ma az igazi kérdést nem mi okozzuk”.

A Demokratikus Koalíció nem fogadja el „az elmúlt nyolcévezés politikai gügyögését”, mert „aki nyolcévezik, az önmagában hazudik” – mondta arra a felvetésre, hogy támadási felületet adhat, ha az ellenzéki pártok összefognak az általa vezetett DK-val. Hozzátette, a nyolcéves szocialista kormányzás második felének valamennyi stratégiai irányát folytatandónak gondolja, ezért úgy látja, hogy nem menekülni kell ettől az időszaktól, hanem meg kell érte küzdeni. „Azt tudom mondani valamennyi ellenzéki kollegának, aki védekezik, az alulmarad (...) a futballban nemcsak kapusra van szükség, hanem csatárra is. Olyan futballcsapat, amelyben csak kapusok vannak, olyan nincs, ha meg lenne, akkor vereséget szenvedne, legjobb esetben döntetlent érne el (...) de én győzni akarok” – jelentette ki.

A pártelnök azt mondta, sokkal valószínűbbnek tartja azt a forgatókönyvet, hogy az ellenzéki pártok önállóan készülnek a választásra, de az utolsó napokban, hetekben arányosan visszaléptetik jelöltjeiket egymás javára. Kiemelte, hogy ez az elképzelés csak úgy működik, hogy ha egymással szemben is elindulnak abban a 25-30 választókerületben, ahol „elhanyagolható” esély van a baloldal győzelmére. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a logikának a mentén csak így lehet meg mindenkinek a listaállításhoz szükséges legalább 27 választókerülete. Ez viszont alapvetően írja felül az MSZP és az Együtt–PM megállapodását, ők sehol nem akarnak egymással szemben indulni.

Gyurcsány kongresszusi beszédének „legmarkánsabb” része a jövővel foglalkozik majd, mert világos alternatívát akar felmutatni arról, hogyan képzelik el az oktatás, az egészségügy, a gazdaságpolitika kérdéseit vagy az egyház szerepét. A DK elnöke a kérdést megelőlegezve kijelentette: jó érzéssel veszi tudomásul, hogy október 23-án több ellenzéki párt is közös rendezvényt tart, mert ez fontos lépés a későbbi megállapodás felé vezető úton. Reményének adott hangot, hogy sok tízezer ember lesz jelen, és „2012. január 2. óta ez lesz a legnagyobb ellenzéki demonstráció”.