Az ellenzéki politikus pártja országjáró körútja tapasztalatait összegezve kifejtette: egyre többen vannak, akik külföldön akarnak továbbtanulni, illetve az érettségi vizsga után a diákok harmada külföldön képzeli el jövőjét. Minden ötödik magyar telepedne le és vállalna munkát más országban, a huszonévesek csaknem fele szeretne külföldre költözni és ott dolgozni. 2010 óta az országot regisztráltan elhagyó fiatalok aránya megkétszereződött. „Tragikus folyamat ez, amelynek kialakulásához a magyar felsőoktatás helyzete is hozzájárult” – hangsúlyozta Osztolykán Ágnes.
Közlése szerint a Bajnai-kormány kezdte el, majd az Orbán-kormány is folytatta a felsőoktatási források fokozatos kivonását, amelynek eredményeképp pár év alatt a felsőoktatásra fordított források negyven százaléka tűnt el a rendszerből. „Kommunikációs bűvészmutatvány, hogy a kormány struktúraváltó alapot készít elő” – fogalmazott, utalva arra, hogy a szakbizottsági ülésen minderről annyi derült ki: tízmilliárd forintot jelent, de hogy azt kik kapják, mikor, és milyen kritériumrendszer szerint, arra nincs válasz.
Az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőfokú végzettségű diplomás emberek számát tekintve az ország még mindig komoly elmaradásban van az EU-s átlaghoz képest, és még mindig nagyobb eséllyel indul el egy fiatal a társadalmi mobilitás útján, ha van diplomája és felsőfokú végzettsége.
Pető Ernő, a párt országos választmányának tagja azt mondta: Magyarországon 35 év után újra előfordult, hogy van olyan megye, ahol nem lehet felsőoktatásban tanulni. Idén nyáron ugyanis Nógrád megyében, Salgótarjánban bezárt a főiskola, emellett több megyeszékhelyen, több vidéki főiskolán szintén leépítésekkel kell számolni, és máshol is felmerülhet az intézménybezárás lehetősége.