Skultéty-ügyben oktatta Prőhle a szlovák és román képviseletet

A helyettes államtitkár felhívta Victor Micula román nagykövet figyelmét arra, hogy a Külügyminisztérium célszerűnek tartotta volna, ha a román fél tájékoztatást ad a kérésről még a kihantolás előtt. Emlékeztette a román diplomatát arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződésben a felek vállalták a területükön lévő kulturális és történelmi emlékek megőrzését. Metód Špaček ideiglenes szlovák ügyvivőnél Prőhle Gergely nehezményezte az előzetes tájékoztatás elmaradását. Azt kérte a szlovák diplomatától, hogy az újratemetés alkalmával legyenek tekintettel Skultéty László kultúrtörténeti jelentőségére, biztosítsanak lehetőséget magyar felszólalásra, valamint az elkészülő új emléktábla legyen többnyelvű, amint a Jan Kollár szlovák származású költő emlékére Budapesten avatott emléktábla is az. Ez a gesztus megfelelő módon jelképezné a közép-európai régió többnyelvűségét – fogalmaztak a közleményben.

A helyettes államtitkár a két szomszédos ország képviselőinek megerősítette Magyarország szándékát a nyílt, a problémákat meg nem kerülő párbeszéd és együttműködés folytatására, és kifejezte reményét, hogy ebben mindkét ország partner kíván maradni a közép-európai együttműködésért és a népek közötti megértés fejlesztéséért. Skultéty László, a leghosszabb ideig szolgáló huszárjának hamvait május 21-én kihantolták az újaradi temetőben, hogy a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Földi maradványainak Szlovákiába szállítását a szlovák és a román hatóságok együttesen intézték. Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet a hamvak elszállításával. A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) felháborítónak és érzéketlen történelemhamisító cselekedetnek nevezte a történteket.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár múlt héten kiadott sajtóközleményében hangsúlyozta: eddig „senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna”. Ezért értetlenségüknek adtak hangot, hogy a szlovák és a román hatóságoknak „miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait”. Felszólították a szlovák felet, haladéktalanul szüntesse be „a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket”, Skultéty László hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.

A Honvédelmi Minisztérium múlt pénteken közölte: mivel a magyar feliratú síremlék nem hadisírnak, hanem emlékhelynek minősül, a Magyarország és Románia közötti érvényben lévő hadisírok tiszteletben tartásáról szóló megállapodást nem sértette meg a román fél. Az erdélyi (partiumi) magyarság kultúráját és történelmét őrző emlékhelyről van szó, amelynek megőrzésével, védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a két ország által 1996-ban aláírt alapszerződés tartalmazza – tudatta a tárca. A szlovák fél határozottan vallja, hogy az egykori huszár nem lehetett magyar, a hadtörténészek pedig nem értenek egyet abban, hogy egyértelműen meghatározható-e: Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt.