A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja már most sikeres, az eredeti keretet a hitelintézetek túljegyezték, kérdés azonban, mennyit tudnak ténylegesen kihelyezni a bankok és a takarékszövetkezetek az első két pillér együttesen 750 milliárd forintra növelt keretéből – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója csütörtökön, a Világgazdaság című napilap budapesti szakmai konferenciáján.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára egy kérdésre elmondta: a tranzakciós illeték magyarországi szintje nemzetközi összehasonlításban nem magas, a dél-amerikai államok ennél magasabb mértékeket alkalmaznak, sőt, a hazai szint a gazdaság fehérítését is szolgálja, mivel a készpénzhasználat visszaszorulásához is hozzájárul. Az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: rendkívül aktívakká váltak a pénzintézetek az MNB növekedési hitelprogramja kapcsán, a program egyúttal versenyt gerjesztett közöttük. Az MNB nem teszi közzé az egyes bankok által elnyert összegeket, ezt banktitoknak tekinti, néhány bank azonban már maga publikálta az elnyert összeget.
A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a közelmúlt adataiból az derült ki, hogy miközben a nagybankok a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) adott hitelállománya jelentősen csökkent, a kisebb hitelintézetek növelték hitelnyújtási aktivitásukat a kkv-k irányába. Nagy Márton kifejtette: a kkv-knak nyújtott hitelállomány mintegy 11-12 százaléka mögött van valamilyen garancia, ha a garanciaintézmények nem lennének, jóval kisebb lenne a számukra kihelyezett hitelek összege. A garantált állomány inkább stagnált, alig változott az utóbbi években, a teljes hitelállomány visszaesése miatt azonban nőtt az aránya. Kifejtette: a kkv-k között jelentős a svájci frankban eladósodott ügyfelek száma. Bár valójában kevés kis- és közepes vállalatnak van nagyobb összegű devizahitele, a svájci frankot tipikusan a legkisebb vállalkozások vették fel, kisebb összegekben.
Kiemelte: különösen magas a kereskedelemben és a mezőgazdaságban a devizahitelek aránya ahhoz képest, hogy ezeknek a cégeknek mekkora bevétele képződik devizában. A svájci frank hitelek nagy részét 150 forintos árfolyam körül, az euróban nyújtott hiteleket valamivel 270 forint felett vették fel a kkv-k. Elmondta: az előzetes tervekhez képest az I. pillért 70 százalékkal 425 milliárdra, a II. pillért 30 százalékról 325 milliárdra emelte meg a jegybank a bankok túljegyzése miatt. Míg a takarékszövetkezetek, valamint a kis- és közepes bankok a kkv-hitelek közel negyedével rendelkeznek, az MNB-hitelprogramból való részesedésük ennél nagyobb, közel egyharmadot ér el – mondta Nagy Márton. Az MNB azzal számol, hogy az I. pillér 40 százaléka, vagyis közel 170 milliárd forint új hitel lesz majd a jelenlegi közel 3500 milliárd forintos kkv-hitelállományhoz képest. A többkörös hatások miatt úgy véli a jegybank, hogy a program hitelezési fordulatot hozhat.
Közölte: olyan pletykák keringenek a bankszektorban, hogy vannak bankok, amelyek termékkapcsolással, például egy nem kedvezményes hitellel kombinálva kínálják ezt a hitelt. Ilyet nem lehet csinálni, az ügyfél dönti el, hogy a legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású hitelből mennyit kér, a termékkapcsolás nem felel meg a program szellemiségének – jelentette ki az ügyvezető igazgató. A bankszektor jövedelmezőségének elmúlt évekbeli romlásában csak a sokadik tényező a bankadó, az „ősbűnt” a devizahitelek mérlegen belüli nagy aránya jelentette - mondta Orbán Gábor.
Az NGM államtitkára szerint a rezsicsökkentés hozzájárul ahhoz, hogy az adósok jobban tudják törleszteni hitelüket. Az MNB növekedési hitelprogramjának népszerűsége azt jelzi, hogy javul a hitelezési környezet – tette hozzá. Orbán Gábor kiemelte: a kétezres évek közepén feltűnően magas volt a bankrendszer tőkearányos nyeresége, megközelítette a 30 százalékot is. 2010-ben, ha szerény mértékben ugyan, de még nyereséges volt a bankszektor, az elmúlt két évben viszont komoly veszteséget szenvedett el. Nem azért fontos a bankszféra nyereségessége, mert az esetleg gazdaságpolitikai cél lenne, hanem azért, mert feltétele annak, hogy a megtakarításokat hitellé transzformálják a bankok – mondta Orbán Gábor.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Gerendás korábban együtt dolgozott Kármán Andrással is, akit Magyar Péter már leendő pénzügyminiszterként nevezett meg.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Feljelentést nem tett, de megmagyarázta, miért nem fordult a hatóságokhoz.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
