Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az Európai Unióban precedens nélkülinek nevezte a magyar kormány EU-ügyi államtitkára szerdán a Rui Tavares által összeállított, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló, erősen elmarasztaló tartalmú európai parlamenti jelentéstervezet ajánlásait, mondván, azok nemzeti hatáskörben lévő ügyekre vonatkoznak.
Győri Enikő a Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érintő hivatalos útjának utolsó állomásáról, a lengyel fővárosból nyilatkozott telefonon az MTI-nek. A jelentésben megfogalmazott ajánlások nem európai uniós hatáskörökre vonatkoznak – mutatott rá az államtitkár. Mint mondta, „a kommunista pártból indult”, jelenleg zöldpárti EP-képviselő „úgy gondolja, vissza kellene csinálni mindent, ami az elmúlt három évben Magyarországon történt egy demokratikusan megválasztott parlament és kormány által”.
Győri Enikő kijelentette: a magyar kormány részletesen, adatokkal és tényekkel alátámasztva meg fog cáfolni a jelentéstervezetben szereplő „minden egyes ténybeli tévedést és ferdítést”. Elmondta, politikailag erősen motivált dokumentumnak tartja a jelentést, amely szavai szerint ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz, tendenciákat állít föl anélkül, hogy ezeket érvekkel támasztaná alá. Sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentésben nem tükröződik a magyar kormány véleménye, amelyet pedig eljuttattak a dokumentum összeállítójának.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy egy év múlva európai parlamenti választásokat tartanak, és az európai baloldali pártok azt akarják bebizonyítani, hogy az Európai Néppárt nem védi meg „mondjuk a magyar kormánnyal szemben” az európai alapértékeket.
Baltikumi hivatalos útjáról Győri Enikő elmondta, arra kérte vendéglátóit, ne legyenek partnerek abban, hogy az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése monitoring (megfigyelési) eljárás alá vesse Magyarországot. Ezt április 25-én javasolta az ET illetékes bizottsága a jogállamiság magyarországi helyzete miatt. A 47 tagállam parlamentjeinek összesen 318 képviselőjéből álló parlamenti közgyűlés júniusban dönt erről.