Eldőlt: Magyarország megerősíti a keleti határ légvédelmét
A háborús veszély nagyobb, mint valaha.
A Nemzeti Sírkert és egyéb, az épített örökség körébe tartozó emlékhelyek gondozása mellett a magyarság identitásának megőrzése, valamint a nemzet összetartozásának megerősítése is a Miniszterelnökségen belül megalakuló Nemzeti Örökség Intézete (NÖI) feladatai közé fog tartozni.
Az MTI érdeklődésére pénteken elküldött válaszában a Kormányzati Információs Központ emlékeztetett: az első Orbán-kormány 1999-ben azzal a céllal hozta létre a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot, hogy az segítse elő hazánk nagyjai emlékének megőrzését. A bizottság működése rávilágított arra, hogy a nemzet közös emlékezetének ápolása további lépéseket tesz szükségessé. Ezen felismerés eredményeként született meg 2011-ben a nemzeti és történelmi emlékhelyekről szóló törvény – idézték fel.
A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a kegyeleti bizottság titkárságának alapjain létrehozandó és a korábbiakhoz képest kibővült feladatkört ellátó Nemzeti Örökség Intézet legfőbb küldetése, hogy „a bizottsággal együttműködve és a bizottság (...) küldetését még magasabb szintre emelve megteremtse a nemzeti emlékezet és kegyelet gondozásának megfelelő – a nemzeti öntudat és összetartozás érzését erősítő – feltételeit”. A tervek szerint az intézet központi hivatali formában fog működni, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki a megalakulást követően. A NÖI feladata lesz, hogy az emlékezés és az emlékezet kultúráját újraértelmezve hozzájáruljon a magyar örökség és a magyarság identitásának fennmaradásához és megőrzéséhez, a nemzet összetartozásának megerősítéséhez – közölte a Kormányzati Információs Központ.
A kormány keddi határozata alapján felálló új intézmény kiemelten fontos feladata lesz a Nemzeti Sírkert és egyéb, az épített örökség körébe tartozó emlékhelyek gondozása mellett, hogy az emlékezés nemzeti jelentőségét tudatosítsa a társadalom valamennyi, azon belül leginkább a fiatalabb korosztály képviselőinek körében.